Skip to Content
Böszörményi Zoltán.info

Böszörményi-könyvek bemutatója Budapesten – Kitárulkozás és megtisztulás

Bár a magyar fővárosban nem ritka jelenség a könyvbemutató, nagyon ritkán fordul elő, hogy egy szerzőnek két egymást követő napon két, különböző műfajokban megírt kötetét is megismerhesse a nagyközönség.

Budapest irodalmi szempontból egyik legrangosabb helyén, az Andrássy úti Írók Boltjának emeleti termében hétfőn este Böszörményi Zoltán Majorana helyzetjelentése a tökéletes boldogságról című, a budapesti Ulpius-ház Könyvkiadónál frissen megjelent verseskötetének szárnyra bocsátásán vettek részt a népes közönség soraiban a költő barátai, tisztelői, sajtósok. – Jámbor Gyula beszámolója

 

 

 

 

 

 

Böszörményi-könyvek bemutatója Budapesten

 

Kitárulkozás és megtisztulás

 

 

Weiner Sennyey Tibor kérdésére Böszörményi Zoltán kifejtette: az Aranyvillamosok, a Semmi bőre után nem annyira új lépcsőfoknak tartja költészetében a Majorana-verseket, inkább folytatásnak, ami a gondolat továbbgondolására készteti az olvasót. Ettore Majorana híres fizikus, atomtudós volt, 1937-ben nyomtalanul eltűnt, s ennek okairól számos teória látott napvilágot. A költő az elrablás, tengerbe veszés helyett azt a variánst fogadta el, hogy elvonult a világtól, életét kolostorban élte le, ahol megír(hat)ta verseit a világról, önmagáról. Ez a kötet kitárulkozás, a megtisztulásról is szól, mondta, hiszen a költő feladata valami lénygeset mondani a világról és önmagáról. E gondolatot mintegy folytatva Szőcs Géza költő, író – megpróbálva felfejteni, miért éppen Majorana „bőrébe bújt” a költő –, arra a következtetésre jutott: az eltűnt fizikus („aki van is, nincs is”) szimbolikus figurája annak, hogy az ember újrakezdi az életét, s akkor akár úgy is gondolkodhat, ahogy azt a költő papírra veti.

 

 

Mészáros Sándor irodalomkritikus szerint a kötet versei – bár vannak konfesszionális (vallomásos) elemei – az eddigieknél sokkal szemlélődőbbek, ami jót tesz Böszörményi Zoltán költészetének. A magyarországi és erdélyi líra hagyományait, kötődéseit elemezve a versek erényeként említette, hogy a költő bátran nyúl a líra régebbi hagyományaihoz.

 

 

A továbbiakban Szőcs Géza – előrebocsátva, hogy nem elsősorban költőként, kultúrpolitikusként (jelenleg államtitkár) vesz részt a bemutatón, hanem „elfogult barátként”, hisz kevés embert ismer, akit ennyit tett volna a magyar kultúráért, mint Böszörményi Zoltán – elmondta: B. Z. szuverén személyiség, aki nem hallgatta meg tanácsait, hanem a maga útját járja, és „megvan benne az a szikra, érintés, az olyan hatás képessége, amit nem találok meg más költőknél”.

 

 

 A bírálók és a szerző az est folyamán a Részegh Botond által kitűnően illusztrált kötet több versét felolvasták, majd a költő dedikálta kötetét.

 

***

 

 

Kedden délután került sor Budapesten, a Román Kulturális Intézetben Böszörményi Zoltán nagyregénye, az Éj puha teste román fordításának (Trupul molatic al nopţii) bemutatójára számos kulturális személyiség és a fordító jelenlétében. A könyvet Armanca Brînduşa, az intézet igazgatója méltatta nagy elismeréssel.

 

 

 

Jámbor Gyula