Hol tévedek?

Hol tévedek,
és tévedtem-e egyáltalán,
ha az emberiség

minden szavát elhittem?    

Tévedni csak én szoktam,
mindig csak én, én,
pedig lehetne már egyszer úgy is,
hogy te, o, ti, ok.
De tévedek-e most is,
ha már-már letisztulni látom

magamban a világot,
gondolataim

nem füstös állomásokon vesztegelnek,     
kifutottak a nyílt pályára,
hol tavasz van, napsütés,
csak fény, fény,
vakító, fehér?