Csete Soma: A kilátástalanság és a remény parabolája

Csete Soma: A kilátástalanság és a remény parabolája

Az idei Frankfurti Könyvvásár egyik magyar vendége Böszörményi Zoltán volt, akinek Regál című regényét a hallei Mitteldeutscher Verlag jelentette meg németül a vásárra. A szerzőt frankfurti tapasztalatairól, könyve fogadtatásáról kérdeztük.
 

– Milyen tapasztalatokkal tért vissza Frankfurtból, egyáltalán: önnek mit jelent a németországi könyvvásár?

– Tizenkét évvel ezelőtt már jártam a Frankfurti Nemzetközi Könyvvásáron. A pécsi Jelenkor Kiadó társtulajdonosával, Csordás Gáborral és feleségével, Koszta Gabriellával vettünk részt az eseményen. Igaz, akkor nem írói minőségben szereztem tapasztalatokat, hanem mint a fent említett kiadó többségi tulajdonosa voltam jelen. Mondanom sem kell, a vásár méreteiben és felhozatalában is a világon az egyik, ha nem a legnagyobb seregszemléje a könyvszakmának. Erről idén nemcsak az a mérhetetlen embertömeg tanúskodott, amely elárasztotta a pavilonokat, hanem a világ minden részéből odasereglett kiadók és ügynökségek száma is.

– Inkább a szakmai vagy a személyes kapcsolatok kiépítése, fenntartása volt fontosabb?

– A magyar pavilon nagy látogatottsága meggyőzött, nem csupán a német és osztrák kiadók érdeklődnek a magyar irodalom iránt, hanem az angolok, spanyolok, finnek, svédek, franciák is, a sort folytathatnám. A sikerlistát idén Krasznahorkai László, Dragomán György és Szvoren Edina vezették, de Konrád György, Esterházy Péter, Závada Pál, Spiró György, Nádas Péter, Tóth Krisztina – s megint sorolhatnám tovább – könyvei is hatalmas sikernek örvendenek a külföldiek körében. Nagyon forgalmas volt az emberi pillantást megragadó, esztétikusan berendezett kiállítóhelyünk. Dicséret jár érte a Hammerstein Judit vezette Balassi Intézet minden tagjának. A kiállítás szervezői, Szabó Zsuzsannával az élen, mindent megtettek, hogy jól és kiváltságosnak érezzük magunkat.

– Hogyan értékeli a Regál frankfurti fogadtatását?

– Regényemet négy évvel ezelőtt az Ulpius-ház jelentette meg kis példányszámban, a magyar olvasó előtt ezért majdnem ismeretlen. Nagy meglepetésemre kiváló kollégám, Hans Henning Paetzke egy nap elküldte könyvem német fordítását. Hónapokkal később a drezdai irodalmi lap, az Ostragehege combos részletet közölt belőle. Talán erre figyelt fel a hallei Mitteldeutscher Verlag, s vállalkozott a német kiadásra In den Furchen des Lichts (A fény barázdáiban) címmel. A Regál – ha visszafele olvassuk: láger – a nyolcvanas évek menekülttáboráról szól. Témájában egyedülálló. Bár az évtizedek folyamán több százezer kelet-európai járta meg a nyugati menekülttáborokat, szépirodalmilag eddig senki sem dolgozta fel ezt a problémakört. Mint minden regény, a Regál is a valóság és a fikció keveréke. Ugyanakkor a félelem paradigmája, a kilátástalanság és a remény parabolája. Többek között erről beszéltem Frankfurtban is, ahol két könyvbemutatónk volt. A másodikra nagyon sokan jöttek el. Könyvet is vettek. Tehát igen pozitív volt a visszajelzés. Arról, hogy mi lesz regényem németországi sorsa, még korai beszélnem. Ahogy Henning barátom a minap megjegyezte, három dolog kell egy könyv sikeréhez: az első, hogy egy jó minőségű irodalmi kézirat megjelenjen, a második, hogy megfelelő összeköttetés-rendszerével a kiadó felfedeztesse, a harmadik pedig a szerencse. Az első feltétel már adott. Remélem, a másik kettő is bejön.

– Milyen volt magyar íróként részt venni a Frankfurti könyvvásáron?

– Kiváló társaságban voltam. Barnás Ferenc Második halál, Darvasi László Isten. Haza. Csal, Forgách András Élő kötet nem marad és Péterfy Gergely Kitömött barbár című, remek munkáit mutatták be idén. Öröm volt látnom, milyen nagy sikere volt kollégáim könyveinek.

 

 

Megjelent: Litera, 2016. november 10.