Skip to Content
Böszörményi Zoltán.info

Regál

  

 

 Regál.

Ulpius-ház,

Budapest, 2011

 

 

 

 

 

 

"Van-e határ? Vagy csak a képzeletem játéka az egész? Ott van a határnak nevezett valami, ott elöl, a fekete puha éj selymébe öltözve. A határ, amelyet át kell lépnem. Meg kell járnom, át kell jutnom rajta. Valami különleges határ, világokat választ el."

A menekülés mindig ugyanaz: hátunk mögött a kín, előttünk a remény. Közbül pedig az út, ami mindkettő egyszerre. Tarkovszkijnál mocsár, Babitsnál a cet gyomra. Böszörményi Zoltán Regálnak nevezi. Valóság és vízió, melynek présében a pokol és a purgatórium áthatolhatatlan masszává tömörül. Számkivetettség, fuldoklás, halál – és fel-felvillanó fények, megújuló remény, emberségfoszlányok, szeretetmorzsák…

Lebegő álomvilág és vaskos valóság, bejárható tér és emlékek, vágyak tünékeny világa: ez a Regál. Mint a délibáb, vibrál maga a szó is. "Regal" – angolul: királyi. Magyarul valami gomolygó, képlékeny, formálódó alakzat a "reál" és a "regnál" határán.

Itt él az író. Ezen a határon. Ez az ő összetéveszthetetlen világa.


Mányoki Endre

 


 

Recenziók:

Csanda Mária: Túlélőtábor

Bátorligeti Mária: A félelem természetrajza irodalmi megközelítésben

dr. Payer Imre: A modern lét metaforája 

Juhász Krisztina: Tejfehér ködben állni