emelnéd a piramis árnyékába
a benned elült
szorongást
cselekvobb lennél
mása a biztatásnak
vésnéd útjaid az elmúlásba
fogadnál magadnál hubb embertársat
Nem volt szándékomban megírni
ezt a levelet,
valami fura,
idegen inger incselkedett velem,
miközben tekintetem az ablakot kereste,
amikor a nyár mozgósított,
extázis volt,
az osz brutális szavak évszaka,
amikor semmit sem kértem az idotol,
amikor nem kértem az idotol semmit,
pedig erosen teltek az évek,
nélküled múltak el,
valahogy furcsán,
mert nem hadonászott a remény,
nem futkosott bennem a szerelem,
mint boldog ismeros,
hanem leült mellém,
és ketten sajnáltunk téged.
A verset a természeti kép, vagy az ízzó vágy ihlette? Mindkettő csodás! Köszönöm.
Nagyon gyönyörű szép látvány és csodálatos gondolatok ! Köszönöm szépen!
Egy jó regény kimeríthetetlen értelmezési/olvasati lehetőséget kínál. A Regál ilyen regény. Lázár Kinga idézetei közül egy különösen elgondolkodtató. »Vajon én hogyan viselkednék a helyükben?« A kérdést Tamás, a főszereplő teszi fel. Igen, érdemes ilyen szempontból is közelíteni a szereplők bemutatásához, s önmagunknak is feltenni a kérdést: Vajon én hogyan viselkednék a helyükben?
Ezt a kötetet azoknak ajánlanám, akik fogékonyak a filozofikus költészetre.
Nagyon szépen, találóan, meglepően vagy éppen megtorpantóan bánik a szerző a szavakkal, a magyar nyelvvel és a kulturális, irodalmi műveltségünkkel – egyszerre.