Az Előretolt Helyőrség Íróakadémia szerzői között idén az Ünnepi Könyvhéten én is dedikálom Neked a köteteimet – a Sóvárgás című kisregényemet és a Soha véget nem érő szeretkezés című verseskötetemet.
Találkozz velem szombaton, június 15-én 15–15.30 óra között, illetve vasárnap, június 16-án 13.30–14 óra között a 19-es pavilonban.
TOP 10-ben a JIND, a Sóvárgás román fordítása!
TOP 10-ben a JIND, a Sóvárgás román fordítása!
Nemrég, május 23-án mutatták be Temesváron a La Două Bufniţe nevű könyvesboltban (Unirii tér 11.) Böszörményi ZoltánJindcímű kötetét, amely a Sóvárgás címú kisregény román fordítása. Gábos-Foarță Ildikótól, a kötet fordítójától érkezett a hír, hogy májusban a Jind a könyvesbolt legjobban eladott 10 könyve között szerepelt.
A román fordítás a Brumar Publishing House kiadásában jelent meg idén, szinte egy időben a Sóvárgással.
„Ez a könyv egy vészjelzés!” – A Sóvárgás (Jind) temesvári bemutatója
A La Două Bufnițe könyvesboltban május 23-án tartották meg Böszörményi Zoltán Sóvárgás (Jind) című kisregénye román nyelvű változatának a bemutatóját. A Brumar kiadó gondozásában megjelent könyvet Ildikó Gábos-Foarţă, a könyv fordítója és Șerban Foarță költő mutatták be a szép számú érdeklődőnek, a szerző jelenlétében.
A pillanat lila-zöld hátizsákja – Böszörményi Zoltán halál közeli élményt élt át, Barbados felé tartó gépe 2016. március 17-én kényszerleszállást hajtott végre az írországi Shannonban. A helyiek szerint Szent Patrick, az ország védőszentje mentette meg a gép utasait a szerencsétlenségtől. A kötet már kapható az erdélyi és magyarországi könyvkereskedésekben.
A versolvasás közelebb visz minket önmagunkhoz, a vers maga a belső létezés, hiszen olyan mélyrétegeket mozgat meg bennünk, amelyekre legfeljebb a hozzá legközelebb álló művészet, a zene képes. Ezt a gondolatot bontja ki Böszörményi ZoltánAz irgalom ellipszise(Irodalmi Jelen Könyvek – Kalligram Kiadó, 2016) című, legújabb versesköteténekNyitott szemmel című verse:
Az Írók Boltjában mutatta be a Kalligram Kiadó Böszörményi Zoltán új verseskötetét, a Lábatlan időt. A szerzővel Mészáros Sándor, Hudy Árpád és Orbán János Dénes beszélgetett a versírás természetéről, újrakezdésről, alkotói színterekről és elődökről.
A kritikusok már a két világháború között Joyce kapcsán a regény haláláról cikkeztek, azzal érvelve, hogy a modern regény elérkezett önön lehetőségei szélső határához, nincs tovább. De ha ezzel szemben azt nézzük meg, hogy mennyi minden következett még azután, akkor azt is látjuk, hogy a modern regény megújítása egy olyan folyamat, amely távolról sem zárult le, s minden valamirevaló író újra nekifut a lehetetlennek, s megkísérli, hogy e képlékeny formát újra átszabja s a maga igényei számára alakítsa át.
„A Majorana-versek tagadhatatlanul a magány himnuszai. A lírai alany (nem találok erősebb kifejezést): rohadtul magányos. Mintha ama bizonyos fa, melyről a gyümölcsöt leszakasztottuk, nem a tudás, hanem inkább az azzal járó magány fája lett volna.” – Orbán János Dénes írása Böszörményi Zoltán Majorana a tér tenyerén című kötete apropóján
Böszörményi Zoltán (József Attila-díjas költő, az Irodalmi Jelen főszerkesztője) immár tíz esztendőt szentelt annak, hogy Ettore Majorana, 20. századi olasz, fiatalon titokzatosan eltűnt atomfizikus-zseni alakját a köztudatban tartsa. Míg a felületes olvasó számára mindez jó sztorinak (egy újabb Esti Kornél-esetnek) tűnik, mikor is a költő maszkot ölt, hogy narcisztikus lényét elrejtse, mégis megmutassa önmagát, addig elgondolkodtató a szerző makacs kitartása és egy interjúban elhangzott válasza: „Majorana én vagyok. Nem nekem, neki volt szüksége rám. Tovább akart élni általam. Nem tiltakozott, amikor a nevében nyilatkoztam meg”.