A pillanat lila-zöld hátizsákja – Böszörményi Zoltán halál közeli élményt élt át, Barbados felé tartó gépe 2016. március 17-én kényszerleszállást hajtott végre az írországi Shannonban. A helyiek szerint Szent Patrick, az ország védőszentje mentette meg a gép utasait a szerencsétlenségtől. A kötet már kapható az erdélyi és magyarországi könyvkereskedésekben.
A versolvasás közelebb visz minket önmagunkhoz, a vers maga a belső létezés, hiszen olyan mélyrétegeket mozgat meg bennünk, amelyekre legfeljebb a hozzá legközelebb álló művészet, a zene képes. Ezt a gondolatot bontja ki Böszörményi ZoltánAz irgalom ellipszise(Irodalmi Jelen Könyvek – Kalligram Kiadó, 2016) című, legújabb versesköteténekNyitott szemmel című verse:
Az Írók Boltjában mutatta be a Kalligram Kiadó Böszörményi Zoltán új verseskötetét, a Lábatlan időt. A szerzővel Mészáros Sándor, Hudy Árpád és Orbán János Dénes beszélgetett a versírás természetéről, újrakezdésről, alkotói színterekről és elődökről.
A kritikusok már a két világháború között Joyce kapcsán a regény haláláról cikkeztek, azzal érvelve, hogy a modern regény elérkezett önön lehetőségei szélső határához, nincs tovább. De ha ezzel szemben azt nézzük meg, hogy mennyi minden következett még azután, akkor azt is látjuk, hogy a modern regény megújítása egy olyan folyamat, amely távolról sem zárult le, s minden valamirevaló író újra nekifut a lehetetlennek, s megkísérli, hogy e képlékeny formát újra átszabja s a maga igényei számára alakítsa át.
„A Majorana-versek tagadhatatlanul a magány himnuszai. A lírai alany (nem találok erősebb kifejezést): rohadtul magányos. Mintha ama bizonyos fa, melyről a gyümölcsöt leszakasztottuk, nem a tudás, hanem inkább az azzal járó magány fája lett volna.” – Orbán János Dénes írása Böszörményi Zoltán Majorana a tér tenyerén című kötete apropóján
Böszörményi Zoltán (József Attila-díjas költő, az Irodalmi Jelen főszerkesztője) immár tíz esztendőt szentelt annak, hogy Ettore Majorana, 20. századi olasz, fiatalon titokzatosan eltűnt atomfizikus-zseni alakját a köztudatban tartsa. Míg a felületes olvasó számára mindez jó sztorinak (egy újabb Esti Kornél-esetnek) tűnik, mikor is a költő maszkot ölt, hogy narcisztikus lényét elrejtse, mégis megmutassa önmagát, addig elgondolkodtató a szerző makacs kitartása és egy interjúban elhangzott válasza: „Majorana én vagyok. Nem nekem, neki volt szüksége rám. Tovább akart élni általam. Nem tiltakozott, amikor a nevében nyilatkoztam meg”.
Örvényszárnyon érkezett Bukarestbe 1979-ben, s a Címjavaslatok után Kanadában találta magát, majd egy hosszú, kanyargós utat követően Aranyvillamoson Pécsre látogatott. Pozsonyban és sok más helyen is megcsapta A szerelem illata, Majorana álarcában helyzetjelentést készített a tökéletes boldogságról, majd katedrálist emelt az Örök télnek. 2014-ben pedig Majoranával a tér tenyerébe érkezett vissza. Böszörményi Zoltán József Attila-díjas alkotó kötetcímekből szőtt költői életrajza a fenti formában is összefoglalható, de minden egyszerűsítés csalás, akár a költészet. S ha már hazudik a költő, tegye úgy, hogy elhiggyük neki. Játssza azt, hogy ő Majorana, a rejtélyes körülmények között eltűnt atomfizikus, vagy játssza éppen azt, hogy nem ő az. Hiszen az alanyi költőknek is szükségük van olykor alakmásokra. Mint Kosztolányinak Esti Kornélra vagy Babitsnak Jónás prófétára.
2014. április 30-án mutatták be Londonban a Magyar Kulturális Központban Böszörményi Zoltán Az éj puha teste című regényének angol fordítását The Club at Eddy’s Bar címmel. A dublini Phaeton Kiadó a megjelentetés előtt az angol hagyományoknak megfelelően próbaolvasókkal mérte fel a könyv iránti igényt, és a kiváló visszajelzések alapján a megjelentetés mellett döntött. Az éj puha testének angol átirata a szerzőn kívül Sohár Pál munkája. A könyvből részletet az alábbi linken olvashatnak.
Tiltakozz! Mit ér a mai táj? Összeborul a sínek közti világ. Kiveti magából a láz a riadt képet, arcodon ódon máz a ragyogás. Égetnek a kínok, széttépett emlékek darabját írod.
Villámot vet a bizalom.
Hagyom.
Játszik a gond a falakon.
Csacsog.
Kit vad láz régen éget,
Vacog.
Hegy mélye tárja garatját.
Rabol.
Ár emel fel a magasba.
Haboz.
Édes a sorsom, hazugság.
Tarot.
Először megijedtem az alcímtől, aztán kiderült, Lénárd Sándorra utal, az orvosra, aki az ötvenes évek elején vándorolt ki Brazíliába. Az utolsó polihisztorok egyike volt, a gyógyítás mellett kitűnően zongorázott, templomban orgonált, latin nyelvű irodalmat fordított.
A 83. Ünnepi Könyvhétre jelent meg Böszörményi Zoltán legújabb novelláskötete Füst címmel. A kötettel az aradi közönség is megismerkedhet.
A könyvbemutatóra – mellyel egy időben a kötet illusztrátorának, Részegh Botondnak a novellákhoz készült grafikáiból készült kiállítását is megtekinthetik az érdeklődők – a Jelen Házban kerül sor június 19-én, kedden 17 órakor.
A Füst – Lénárd-novellák című kötet bemutatja és a szerzővel beszélget Bege Magdolna és Jámbor Gyula.
Részegh Botond tárlatát Böszörményi Zoltán nyitja meg.
Böszörményi Zoltán: Regál, Ulpius-Ház Könyvkiadó, 2011. dr. Payer Imre
Böszörményi Zoltán szembefordulva az úgynevezett "szövegirodalommal" ember és világ találkozásának megszenvedett egzisztenciális tapasztalatát kívánja felmutatni Regál című regényében. A "regál" szó eredetileg polcrendszert jelent.
http://www.dkabala.com/cikkek/menza/, 2012.02.02, Nagy Gabi
Nagy Gabi: Interneten szokásos kötelező ünnepi és újévi jókívánságok mellett egyszer váltottunk néhány szót az akkor frissen megjelent könyvedről, Az éj puhatestéről. Szó nélkül küldted utánam a könyvet Tel-Avivba, aztán a Regált is. Neked nem kell elmagyaráznom, milyen érzés kapni valamit, ráadásul könyvet. Az internetes honlapodon közzétett curriculum vitae sejteti az igazságot rólad, az írásaid még közelebb engednek. Maradtak még titkaid?
Amikor a József Attila-díjasok névsora megjelent sajtóhírként, az állt a neved mellett: író, költő. A líra előbb kapott szerepet az életedben, hiszen 1979-ben jelent meg az Örvényszárnyon és 1981-ben a Címjavaslatok. A prózaíró viszont csak 2005-ben ébredezett benned. Mi motivált, hogy kipróbáld magad a prózában is?
"Belsővé kell tenni a fényt, megértetni a titkot, továbbadni, hogyan lehet szikrát csiholni, hogyan vészelhetjük át a telet, amikor átfázik rajtunk a semmi bőre, és már csak az a gondolat nyugtat meg minket: ismerünk legalább egy fényhozót, aki a barátunk. " (Boldog Zoltán)
A 81. Ünnepi Könyvhétre jelent meg legújabb kötetem Halálos bűn címmel az Ulpius-ház Kiadónál, melyben válogatott novellák olvashatók. Az alábbi filmfelvételen két verset és egy novellát olvasok fel.
Legújabb verseskötetem, Az irgalom ellipszise (a Kalligram és az Irodalmi Jelen Könyvek közös kiadásában) a 87. Ünnepi Könyvhétre jelent meg. 
Az Írók Boltjában mutatta be a Kalligram Kiadó Böszörményi Zoltán új verseskötetét, a Lábatlan időt. A szerzővel Mészáros Sándor, Hudy Árpád és Orbán János Dénes beszélgetett a versírás természetéről, újrakezdésről, alkotói színterekről és elődökről.
Nagy Gabi: Interneten szokásos kötelező ünnepi és újévi jókívánságok mellett egyszer váltottunk néhány szót az akkor frissen megjelent könyvedről, Az éj puhatestéről. Szó nélkül küldted utánam a könyvet Tel-Avivba, aztán a Regált is. Neked nem kell elmagyaráznom, milyen érzés kapni valamit, ráadásul könyvet. Az internetes honlapodon közzétett curriculum vitae sejteti az igazságot rólad, az írásaid még közelebb engednek. Maradtak még titkaid?
