életem voltál életem vagy
halálom leszel
kopár mezők
magányos fűszálait
belengi az érzelem-idő
szerteszaggatott rögöt örököltem
felettem sziszegő felleget
senki sem tudja senki sem fújja
árválkodik az égalján a kikelet
láttalak és te is láttál
röpke pillanat volt csupán
összeszűkült a szívemben
minden egyes dobbanás
elfoly lassan vérem
elvirágzik lelkem tavasza
de te ott vagy
virrasztasz felettem
mint hold és nap az égen