A jelenkori román újságírás legnagyobb fenegyereke, ám ugyanakkor legpofátlanabbja is Cristian Tudor Popescu, a Gândul országos napilap publicistája és résztulajdonosa. Mai vezércikkét ezzel a címmel hozta az említett lap: Maghiarii şi măgarii (A magyarok és a szamarak.)
Tendenciózus, figyelemfelkeltő, megbotránkoztató cím. Látszik, hogy a szerzője nem sokat gondolkodott, mielőtt leírta, mert beképzelt, totalitárius magatartása előbbre való, mint a józan esze.
A cikk elején Markó Bélát támadja, mint a „kommunizmus egyik utolsó mohikánját” –, elvtársnak is nevezi – aki, mivel pártja nem jutott kormányzásra, interetnikai feszültségek keltésével fenyegetőzik. Mindezt az RMDSZ képviselete kínjában teszi, mert lemarad a koncról – magyarázza nagy szakértelemmel CTP, olyan hangon és megfogalmazásban, mintha neki kéne egyszer és mindenkorra nem csak rendet teremtenie, de tisztogatnia is a romániai pártok, de legfőképpen az RMDSZ sorai között. Miközben argumentumai minden valóságmagot nélkülöznek, nem értem, miért ugat CTP magából kikelve, veszett kutyához hasonlóan, hiszen nem neki kell megoldania az új koalíció gondjait, nem őt bízták meg a pártközi tárgyalások levezetésével, nem ő lesz a miniszterelnök.
A román nép a legutóbbi szavazáson – folytatja CTP – a parlamenten kívülre rekesztette Corneliu Vadim Tudor ultranacionalistáit, ezzel is példát mutatva országnak, világnak, hogy az Európai Unió tagjaként, már nem félti Trianonban megszerzett területeit, nincs szüksége etnikai feszültségkeltésre. Hirtelen dolgozni, és alkotni akar. Román, magyar együtt tüntet majd különböző adók kivetése ellen. Milyen könnyen elintézi majdnem száz év minden nyomorúságát!
Miközben CTP játszi könnyedséggel labdázik a szavakkal, úgy tűnik, teljesen megfeledkezik, hogy azoknak nem csak szemantikájuk, súlyuk, jelzésértékük, de hangulatkeltő szerepük is van. Miközben a fent említett nemzeti matador, pillanatnyi gyengeelméjűségről tanúskodó szélmalomharcos megmagyarázza olvasóinak, hogy most egy olyan politikai koalíció születik román földön, amilyen még soha sem létezett, arra hívja fel az ország minden pártját, hogy legközelebb figyeljenek jobban oda a magyar választóra. Mert ha ez megtörténne, zárja sorait, akkor „a szamár Kelemen Hunor nem nyilatkozná, hogy az RMDSZ ellenzékbe vonul, miközben a hamarosan bekövetkező PD-L és PDS közötti összecsapásra vár.” Mert ebben az esetben a jászolhoz kéne őt (Kelemen Hunort) küldeni, hogy kérődzőn.
Ezennel tisztelt Cristian Tudor Popescu tudomására hozom, hogy a magyar szamár nem, csak a román szamár szokott kérődzni.
Nézzen utána őfőméltósága.
Megjelent: Nyugati Jelen, 2008. december 15.