Recenziók
Könyveimről írták
Szemelvények
Versek, prózák, tárcák
Hangos könyvtár
Felolvasások, beszélgetések, videók
Három magyar író – Böszörményi Zoltán, dr. Csisztay Gizella és Mandics György – nagy érdeklődéssel kísért szerzői körúton öregbítette literatúránk hírnevét Lengyelországban. Túl az irodalmon: az ilyen találkozások révén új tartalmakkal telítődik a „lengyel–magyar két jó barát” régi rigmusa.
A legendás magyar–lengyel barátság két nagy öregbítője tartózkodik a napokban Budapesten – mindkettejüket ki is tüntették hazájukban e tevékenységükért : Alexander Nawrockival és Jerzy Paruszewskivel vasárnap és kedden is találkozhattak az érdeklődők. Böszörményi Zoltán Regál című regényének frissen megjelent lengyel fordítása Alexander Nawrocki munkáját dicséri, aki számos neves és klasszikus írót, költőt ültetett már át anyanyelvére. Hogy a fordítói munkát milyen szenvedéllyel és elkötelezettséggel végzi, arról meggyőződhettünk vasárnap a Lengyel Házban és kedden a Buena Vista étteremben rendezett esten.
Nevének tanúsága szerint örmény ősei sok évszázada menekültek, kényszerűségből, egy, a rossznál jobbat ígérő új hazába. A kései utódnak, fiatalemberként, több mint fél évszázada, a történelem mostoha viharai közepette, újból kezébe kellett vennie a vándorbotot. Bejárta a fél világot, helyét keresve benne, s több nyelvet beszélő, kultúrát ismerő világpolgárként költő, író, fordító, tudós, a különböző kultúrák közvetítője, a magyar irodalom külföldi propagátora lett belőle. S miközben évtizedekig be se tehette lábát szülőhazájába, „emigrációsként” úgy szerette Rodostót, hogy pillanatig se feledhette Zágont: lélekben mindig itthon maradt, magyarként, eddigi tekintélyes életművét egy hatalmas Duna-regénnyel koronázva meg.
Életéről, munkáiról kérdeztem Kabdebó Tamást.
A jelenkori magyar irodalom egyik legsokoldalúbb alkotója a József Attila-díjas Böszörményi Zoltán. Költőként indult, majd több sikeres regénnyel berobbant a prózairodalomba. Azóta azt is bizonyította, hogy a rövid prózai műfajban is maradandót tud alkotni.
Ingyenesen letölthető könyvek
Letölthető hangoskönyvek
Legfrissebb
Szemelvények, Próza
Szemelvények, Vers
Recenziók, Szemelvények
Események
Olvasóim írták
A regényekről
Drága Zoltán,
Többször is elolvastam regényedet, és csodáltam hogyan merülsz alá önmagadban és a világban. Megírtad életed és életünk regényét, csak az alvajárók nem tudnak vagy nincs elég bátorságúk azonosulni veled, és hihetetlenül nagy kultúráddal, hogy újra felfedezzék a szépségeket gyönyörű lírai részletekben, vagy vergődjenek a múltban és a jelenben ébren, felelősségük terhes tudatával megküzdve a végtelen idővel. Boldog vagyok, hogy találkoztam Veled.
Pongrácz Mária
Nagyszerű regény!
Legutóbb, mikor a Vaskaputól és Krassó-Szörényből jöttünk visszafelé októberben, a Jelen Házban kaptam meg Zoltán legújabb könyvét, a Míg gondolom, hogy létezemet.
Nagy érdeklődéssel olvastam végig, szó szerint végig, nemigen lehetett letenni.
Ezúttal is köszönöm Zoltánnak, illetve a Jelen Kiadónak, hogy ez a könyv megszületett. Mintha nyomtatott online történetet olvastam volna. Nagyszerű regény!
Barátsággal,
Gábor
Az El nem küldött levél Petőfi Sándornak című vershez
Kati Miklós
Nagyon szép vers, méltó kedvenc költőnkhöz, aki rövid/ ismert élete alatt annyi gyönyörű szerelmes és hazafias verset írt. Csak remélni lehet, hogy a csatatéren és nem idegen földön “ágyban, párnák közt” halt meg. Verseiben viszont örökké élni fog.
Az El nem küldött levél Petőfi Sándornak című vershez
Regina Galambos
Megható levél, méltó a nagy költő életéhez! Csak azt hiszem,már tudjuk bizonyosan nem került a távoli orosz bányába! Úgy halt meg,ahogy a szíve vágya volt,a csata fegyverei hangos forgatagában. Emléke mindörökké legyen áldott a magyarok között!🙏
A Lobbanás című vershez
Edit Siposné Tóth
A verset a természeti kép, vagy az ízzó vágy ihlette? Mindkettő csodás! Köszönöm.
A Lobbanás című versről
Katalin Rácz
Nagyon gyönyörű szép látvány és csodálatos gondolatok ! Köszönöm szépen!
A Regálról
Egy jó regény kimeríthetetlen értelmezési/olvasati lehetőséget kínál. A Regál ilyen regény. Lázár Kinga idézetei közül egy különösen elgondolkodtató. »Vajon én hogyan viselkednék a helyükben?« A kérdést Tamás, a főszereplő teszi fel. Igen, érdemes ilyen szempontból is közelíteni a szereplők bemutatásához, s önmagunknak is feltenni a kérdést: Vajon én hogyan viselkednék a helyükben?
A semmi bőre
Nagyon szépen, találóan, meglepően vagy éppen megtorpantóan bánik a szerző a szavakkal, a magyar nyelvvel és a kulturális, irodalmi műveltségünkkel – egyszerre. (Moly.hu)