Van úgy, hogy egyszer,
vagy minden ízben,
vagy csak én érzem,
vagy csak ti érzitek?
Valaki bennem,
valaki bennetek,
mindörökké visszakérdez,
mindörökké visszakérdez.
Recenziók
Van-e a versnek jövője, a szónak fényűző fészke, mit gondolt erről Lászlóffy Aladár, Ady Endre, Faludy György, és hogyan látja Böszörményi Zoltán? – izgalmas versfelolvasással és pörgős válaszokkal találkozott az, aki az eső ellenére kimerészkedett szombaton délben a Vörösmarty térre, és meghallgatta Böszörményi Zoltán Fellázadt szavak című kötetének a bemutatóját.
Szimbolikus értékű, hogy a jelen kötet élén álló, mintegy mottóként szereplő költemény címe: A vers. A benne foglaltak nem üres szavak: költőjük megélte a vers „hús-vér” valóságát, hiszen életének egy pontján a költészet adott új irányt számára, és terelte vissza több évtized múltán ahhoz a valósághoz, amely igazán a sajátja: az irodaloméhoz.
A kötetet keretező két ars poetica – A vers és A költő trófeái – hitvallásként tartalmazza Böszörményi elveit a szenvedéllyel megélt élet poétikai projekciójának értékéről, a szó mindenekfölöttiségéről, valamint a nyelvhasználat és a versírás szentségéről.
A modern pszichológiában gyakran találkozunk azzal az életvezetési tanáccsal, hogy mozduljunk ki a komfortzónánkból. De hogy mit is jelent ez pontosan, arról kevesebbet beszélünk, inkább csak súroljuk a felszínt. Új dolgokat kipróbálni, a monotonitást megtörni, elutazni egy másik országba nem a komfortzóna átlépését jelenti.
Nevéhez szinte szállóigékké lett mondatok fűződnek, ami azt jelentheti: Böszörményi Zoltán már meglelte állandó olvasótáborát. Hogy hazájával is így van-e, azt nem tudom, hiszen például ehhez a mondathoz keserű személyes tapasztalatok vezethették: „Rágalmazni, alaptalanul vádolni, megsérteni valakit könnyebb, mint a valóságot megmotozni.” Bizony, így működik errefelé a világ, persze, nézhetjük ennek a jó oldalát is – egyedi, speciális, jellemzően e térségre vonatkoztatható művek születtek és születnek a „befogad és kitaszít a világ” megélt állapotából.
Nach seinem großen Roman In Stücke zerrissen konnte der Leser Zoltán Böszörményis Roman In den Furchen des Lichts (Originaltitel: Regál) in einer Neuausgabe in die Hand nehmen. Nun aber hat sich der Attila József Preisträger sowie lorbeerkranzgekrönte Autor mit einer überarbeiteten Fassung seines Wanda ist ewig (Vanda örök) unter dem Titel Solange ich denken kann, dass ich existiere (Míg gondolom, hogy létezem) zurückgemeldet.
Az emberi holtpontok roppant figyelmes vizsgálatának könyve Böszörményi Zoltán Míg gondolom, hogy létezem című kisregénye. A szerző korábbi munkáiban is láttatta már – csalódott távolságtartással és empátiával egyszerre – az amerikai jóléti társadalom közelmúltját, bár igazából itt tér és idő jelentősége csekély, hisz minden, amit ebben a történetben látunk, ugyanúgy érvényes napjaink civilizált, fogyasztói miliőjére.
Amint már a borítón is olvashatjuk: „Repülőút a vélt szabadságba, csakhogy utána Tamás hontalan.” Az állampolgárságától és hazájától megfosztott ember sorsáról és kálváriájáról szól Böszörményi Zoltán magyar író regénye, miáltal kapcsolódik a Föld számos vidékét elborító menekültáradathoz. Másoké mellett figyelemmel kísérhetjük Tamás sorsát, azét az alakét, akit a szerző más regényeiben is életre keltett.
A hétköznapi tapasztalat azt mutatja, hogy a regény hőseivel ellentétben az ember természetétől fogva szomjazza az állandóságot. Ami maradandó, az biztonságos, a siker előfeltétele az időtállóság. Böszörményi Zoltán a Regálban egy olyan teret alkot meg, amelyben az olvasó – akárcsak a regény szereplői – találkozik az átmenetire berendezett lét tapasztalatával, a bőröndből öltözködés kényelmetlen rítusával.
Böszörményi Zoltán Darabokra tépve című regénye tudatos időzítéssel, 2020-ban jelent meg, a trianoni békediktátum 100. évfordulójára. A regény a nevezett sorsfordító történelmi mérföldkő apropóján egy Kanadában élő baráti-szerelmi társaság kapcsolatainak bemutatása mellett elvezeti az olvasót kanadai magyar szereplőihez, így a diaszpóra szemszögén keresztül kísérli meg értelmezi a mai magyarság helyét a világban.
A nap verse
Legfrissebb
Hangos könyvtár
Szemelvények, Vers
Szemelvények, Vers
Hangos könyvtár
Események
Olvasóim írták
Edit Siposné Tóth
A verset a természeti kép, vagy az ízzó vágy ihlette? Mindkettő csodás! Köszönöm.
A LOBBANÁS című vershez.
Katalin Rácz
Nagyon gyönyörű szép látvány és csodálatos gondolatok ! Köszönöm szépen!
A LOBBANÁS című versről.
A Regálról
Egy jó regény kimeríthetetlen értelmezési/olvasati lehetőséget kínál. A Regál ilyen regény. Lázár Kinga idézetei közül egy különösen elgondolkodtató. »Vajon én hogyan viselkednék a helyükben?« A kérdést Tamás, a főszereplő teszi fel. Igen, érdemes ilyen szempontból is közelíteni a szereplők bemutatásához, s önmagunknak is feltenni a kérdést: Vajon én hogyan viselkednék a helyükben?
virezma
Ezt a kötetet azoknak ajánlanám, akik fogékonyak a filozofikus költészetre.
Böszörményi Zoltán: Lábatlan idő (Moly.hu)
Dénes Gabriella
Nagyon szépen, találóan, meglepően vagy éppen megtorpantóan bánik a szerző a szavakkal, a magyar nyelvvel és a kulturális, irodalmi műveltségünkkel – egyszerre.
Böszörményi Zoltán: A semmi bőre (Moly.hu)