„Az ember szabadságra ítéltetett” – írja Jean Paul Sartre. A szabadság nem az akarat szabadságát jelenti, hanem a kezdettől fogva létező, azaz ontológiai szabadságot. Az ember mindig az, amivé alakítja magát, bár léte olyan, mint a földobott kő. A gravitáció törvénye szerint vissza kell hullnia a földre. Az embernek is alkalmazkodnia kell a világban uralkodó erőkhöz, ennek ellenére tudata magáért-való, azaz nem függ semmitől. Tehát szabad, nincs a világba bezárva. Traian Pop Traian szabad akar lenni, az 1989-es romániai eseményeket követően Németországba emigrál, hogy megtalálja szabadságát. Mostani kötetének legtöbb verse ott, az egyéni szabadságának kikiáltott városban, Ludwigsburgban születik.