Interjúk

Onagy Zoltán:  JELEN + JELEN + IRODALOM

Onagy Zoltán: JELEN + JELEN + IRODALOM

 A pluszt az adja meg, hogy visszaolvasva a szöveget, már önmaga sem biztos a részletekben, s képtelen szétválasztani a valóságot a fiktív elemektől, annyira összekuszálódnak a szálak. És ez a csodálatos minden alkotásban. Ott a megélt élet, mégis milyen könnyedén és fájdalommentesen játszunk elemeivel, mintha nem mi éltük volna át a tragédiát, mintha nem mi véreztünk volna el azokon a valós valótlan barikádokon, mintha nem rólunk szólna ez az egész tragikomédia, hanem valaki másról, aki mégis belőlünk kandikál ki.
Csornyij Dávid, Szalai Klaudia MIÉRT OLVASSUNK SZERELMES VERSEKET?

Csornyij Dávid, Szalai Klaudia MIÉRT OLVASSUNK SZERELMES VERSEKET?

Miért olvassunk szerelmes verseket, segít-e a kortárs vers a szerelmi bánatunkon, melyik a magyar irodalom legkegyetlenebb szerelmes verse. Videóinterjúnkban Böszörményi Zoltánt kérdeztük.
Farkas Wellmann Endre: A létezésből mindenki annyit részesül, amennyi szerepe van benne

"A létezésből mindenki annyit részesül, amennyi szerepe van benne"

Farkas Wellmann Endre beszélgetett velem az elmúlt hetekben megjelent Regál című regényem kapcsán.
„NE ADD FEL A REMÉNYT”

„NE ADD FEL A REMÉNYT”

A menekülttáborban nincsenek stratégiák, hiszen a véletlennek teszi ki magát minden ottlakó. Célok vannak, de ezek megvalósulása is a véletlenen múlik. Ami a legfontosabb, soha ne add fel a reményt, még akkor sem, ha minden ellened szól.

„MINT A SZERELEMBEN, MINDEN A PILLANAT MŰVE”

Betekintés a kulisszák mögé – Varga Melinda kérdéseire válaszolva.
Simó Helga:  Az olvasói visszajelzés a mérvadó – Böszörményi Zoltán főszerkesztő az Irodalmi Jelen küldetéséről

Simó Helga: Az olvasói visszajelzés a mérvadó – Böszörményi Zoltán főszerkesztő az Irodalmi Jelen küldetéséről

 A fiatal tehetségek gondozása indulásunk óta egyik fő feladatunk – jelentette ki a Krónikának Böszörményi Zoltán, az Irodalmi Jelen művészeti folyóirat alapító-főszerkesztője. A József Attila-, Magyarország Babérkoszorúja díjas írót annak kapcsán kérdeztük, hogy nemrég ünnepelték a lap fennállásának 20. évfordulóját.  
  Györgyei Szabó Magdolna: Szereplőim nem a képzelet inkubátorában születtek

Györgyei Szabó Magdolna: Szereplőim nem a képzelet inkubátorában születtek

Böszörményi Zoltán tipikusan olyan karakter, akire azt szokták mondani, hogy szinte minden volt már, csak hajón szakács nem. Kalandos élete során a világ számos pontján megfordult, miközben dolgozott szobafestő-mázolóként, korrektorként, tanárként, majd évtizedekre belemerült az üzleti világba. Ma viszont már az irodalom az élete: lap- és könyvkiadó, főszerkesztő, mecénás és nem utolsósorban költő, író. Legfrissebb könyvéről, művei külföldi fogadtatásáról, díjairól és irodalomformáló tevékenységeiről is kérdeztük.    
Varga Melinda:  A modernitás regénye

Varga Melinda: A modernitás regénye

Böszörményi Zoltán Darabokra tépve című nagyregénye kizökkent a komfortzónánkból, álmatlan éjszakákat okoz, felkavar, megnevettet, elkápráztat. Kalandregény, fejlődésregény, esszéregény, sajgó történelmi tények Trianonról, szenzualitás, filozófia, lélektan, költészet együtt. 
Varga Melinda: A soha véget nem érő szeretkezés könyve

Varga Melinda: A soha véget nem érő szeretkezés könyve

Néhány napja jelent meg Böszörményi Zoltán Soha véget nem érő szeretkezés című legújabb verseskötete az Előretolt Helyőrség Íróakadémia gondozásában, ennek apropóján beszélgettünk a költészet és a szerelem, a líra és a filozófia összefonódásáról, a versről, mint érzéki tapasztalatról.
Varga Melinda: A jóság a legnagyobb alázat

Varga Melinda: A jóság a legnagyobb alázat

Csak akkor jut egy kis levegőhöz az ember, ha naponta vallatóra fogja saját magát, a világot, s a kétségbeejtővel is foglalkozik – állítja Böszörményi Zoltán, akit Soha véget nem érő szeretkezés című, szeptemberben megjelenő verseskötetéről kérdeztünk. Kiderül, hogyan kötődik Faludy Györgyhöz a költő szerelmes versciklusa, illetve az is, miként épül be a filozófia mindennapjainkba.