Madách

Másnap, mint ki mély álomból ébred, / a sors, az élet viszontagságaitól megcsömörölve / Ádám öngyilkosságra készül, de Éva mellészegődik, / elmondja, gyermeket vár. Derűs mosollyal írja / le a költő művének utolsó mondatát: / Ember küzdj, és bízva bízzál. Pennájával áthúzza / a Lucifer szót, helyébe Az ember tragédiája, / föléje Madách Imre, a poéta neve kerül.

A MEGISMÉTELHETETLENRŐL

az illúziótlan világban / észre sem veszi az ember / ha illúziói / cserepekben hevernek körülötte

El nem küldött levél Petőfi Sándornak

Egymást követő éjjelen / a segesvári csatáról álmodom, / a fehéregyházi szabdalt völgyekről, / sűrű erdőiről, a héjjasfalvi poros útról, / ahol az akkori szemtanúk utoljára látni véltek.

Üres hátizsák

Boldog, sikerekben és sok örömben gazdag új évet kívánok minden kedves olvasómnak az alábbi versemmel!