Onagy Zoltán: MEGYÜNK AZ ŐSZBE – SZUBJEKTÍV HELYSZÍNI ESZTERGOMBÓL

Böszörményi Zoltán szeptemberben és októberben hathetes magyarországi turnén vett részt. Az író–olvasó találkozókon sokan megjelentek olyanok, akik olvasták regényeit (Az éj puha teste, Vanda örök) és/vagy verseit,  olyanok is, akik csak e találkozók után ismerkednek velük.

Helyszín és időpont:
Okt. 27.: 17.00 óra –  Esztergom, Bánomi u. 8. Helischer J. Városi Könyvtár

Résztvevők:
Szőcs Géza, Onagy Zoltán és Weiner Sennyey Tibor, azaz egy füst alatt szerkesztőségi értekezlet.

Gyönyörű, napsütötte délután Esztergomban okt. 27-e, mielőtt kilépek, ezt látom a dolgozószoba ablakából.   

Előbb egy közeli vendéglő a plébánia utcájában, Zsigmond kútja, hogy majd itt végfutunk az aktuális szerkesztőségi ügyeken, de nem futunk. 

Helyette némi Erdély, némi román magyarpolitika a múlt század első harmadából, kis Mikó István, kis Bethlen, különös, máig ismert nevek.

A Zsigmond kútja tulajdonosa, Jónás Zsiga nem hisz senkinek, semminek, néha még a szemének sem. Igaza van, nem kétéves nyeretlen csikó.

Innen a könyvtár, a könyvtár író főnökasszonya: Várady Eszter 

És a moderátor a könyvtár zsebkendőnyi igazgatói irodájában: Bánhidy Vajk. Eredetileg nekem kellett volna, de nem műfajom. Szerencsés választás.

Jó tempó, jó kérdések, jó válaszok, a jó író-olvasó alap-paraméterei.

Böszörményi felolvassa a regény első (és utolsó) lapját. A kettő ugyanaz a szöveg. Nem hittem, hogy működik, de Böszörményi remekül olvas, és a szöveg adja magát.

A közönség koncentrál.

Közben befut Szőcs Géza, helyet foglal a hátsó sorokban  

Azt este vége előtt előadja a Centrálból ismert teóriáját a regénnyel kapcsolatban: négy párhuzamos élet, négy helyszín, négy különböző világ, négy egymás fényét erősítő, egymásban forgó kristályhasáb. 

Vége, jönnek az ajándékkönyvek. A hölgynek mindkettőből jutott. Győzelem!

Sor, olvasók, könyvek, dedikálás.

Sor még mindig.

A sor vége. 

Illetőleg: a sor vége az épületen kívül: az utolsó dedikációk egyike. 

És ez már ma, 28-a reggel, megyünk őszből az őszbe. A kerék körbeért, a turné Esztergomban is megjelent, és továbbállt. Csak a juhar marad az ablakommal szemben. A juhar örök.

És a cinegemadár az etetőn.

Kép és szöveg: OZ

Megjelent: Irodalmi Jelen, 2009. október 28.