A MEGISMÉTELHETETLENRŐL

Mandics György nyolcvanadik születésnapjára

az illúziótlan világban
észre sem veszi az ember
ha illúziói
cserepekben hevernek körülötte
kivárja
míg feltámad elméjében
egy újabb gondolat
amit nem kell rendbe szednie
átfogalmaznia
hiszen annak vakító fénye
értelme van
tüzes szenvedély lakik benne
és fölragyog annak arca
aki megpillantja odabent
az örök akarat lángját
a megismételhetetlent

A nap verse

Csak

emberek vannak
kik reggelente
álomból kelnek
és munkába menet
nem csodálkoznak
ha mellettük a tavasz
csapzott fejjel
elrohan

Instagram

Legfrissebb

Olvasóim írták

Kati Miklós
Nagyon szép vers, méltó kedvenc költőnkhöz, aki rövid / ismert/ élete alatt annyi gyönyörű szerelmes és hazafias verset írt. Csak remélni lehet , hogy a csatatéren és nem idegen földön “ ágyban , párnák közt” halt meg. Verseiben viszont örökké élni fog.
Az El nem küldött levél Petőfi Sándornak című vershez.
Regina Galambos
Megható levél, méltó a nagy költő életéhez! Csak azt hiszem,már tudjuk bizonyosan nem került a távoli orosz bányába! Úgy halt meg,ahogy a szíve vágya volt,a csata fegyverei hangos forgatagában. Emléke mindörökké legyen áldott a magyarok között!🙏
Az El nem küldött levél Petőfi Sándornak című vershez.
Edit Siposné Tóth

A verset a természeti kép, vagy az ízzó vágy ihlette? Mindkettő csodás! Köszönöm.

A LOBBANÁS című vershez.
Katalin Rácz

Nagyon gyönyörű szép látvány és csodálatos gondolatok ! Köszönöm szépen!

A LOBBANÁS című versről.
A Regálról

Bátorligeti Mária 

Egy jó regény kimeríthetetlen értelmezési/olvasati lehetőséget kínál. A Regál ilyen regény. Lázár Kinga idézetei közül egy különösen elgondolkodtató. »Vajon én hogyan viselkednék a helyükben?« A kérdést Tamás, a főszereplő teszi fel. Igen, érdemes ilyen szempontból is közelíteni a szereplők bemutatásához, s önmagunknak is feltenni a kérdést: Vajon én hogyan viselkednék a helyükben?

virezma

Ezt a kötetet azoknak ajánlanám, akik fogékonyak a filozofikus költészetre.

Böszörményi Zoltán: Lábatlan idő (Moly.hu)
Dénes Gabriella

Nagyon szépen, találóan, meglepően vagy éppen megtorpantóan bánik a szerző a szavakkal, a magyar nyelvvel és a kulturális, irodalmi műveltségünkkel – egyszerre.

Böszörményi Zoltán: A semmi bőre (Moly.hu)