Végtelen szeretkezés

Végtelen szeretkezés

Böszörményi Zoltán volt a Mogyoróssy János Városi Könyvtár meghívottja

 

Soha véget nem érő szeretkezés volt a címe Böszörményi Zoltán és Farkas Wellann Éva beszélgetésének a Mogyoróssy János Városi Könyvtárban. A József Attila-díjas költő, író a 90. Ünnepi Könyvhétre érkezett városunkba.

Böszörményi Zoltán kalandos utat járt be. Aradon született, majd a kolozsvári balettintézetnek volt a diákja. Itt indult el írói, költői pályája, miután megismerkedett első mentoraival, többek között Kányádi Sándorral, Lászlóffy Aladárral, Bálint Tiborral és Fodor Sándorral. Később építőtelepen dolgozott, szöveggondozóként az aradi Vörös Lobogónál, végül milliárdos vállalkozó lett. Bukaresten és Temesváron gyártott izzólámpákat, 2,5 ezer alkalmazottat irányított.

Hogy végül miért lett irodalmár, azt a Soha véget nem érő szeretkezés című könyvtári beszélgetésen tudhatták meg az érdeklődők. A többszörösen díjazott író-költő Farkas Wellmann Éva kérdésére úgy vélte, ebben mindenképp szerepet játszhatott, hogy anya nélkül nőtt fel, szeretethiányban. Számára ez egy belső tragédia, amiből máig nem tudott kigyógyulni. Elmélyülése az irodalomban ezért egyfajta pótcselekvésnek számított a mindennapjaiban. Ma már csak az emlékeiben él, hogy valamikor üzletemberként alapozta meg az egzisztenciáját.

Mint mondta, rengeteg megmagyarázhatatlan esemény határozza meg az ember életét. A Sóvárgáson öt évig dolgozott, mert sehogyan sem találta meg annak az ötéves kislánynak a hangját, akit megjelenített. Aztán ez a kislány beköltözött az életébe. Arra ébredt, hogy ott van mellette, részese a történéseinek.

Gyulára a budapesti könyvhétről érkezett, szép tapasztalatokkal. Gyönyörű volt látni a friss kiadványokat a gyermekek kezében, és a kiadványok felett a friss gyermeki mosolyokat. Már csak ezért is kell ez a civilizációs ünnep a magyar fővárosba, a Duna-partra. Jómaga két kötetet jelentetett meg, egy lírait és egy prózait.

Az író-olvasó találkozó és a legújabb versgyűjtemény címadó verséről, a Soha véget nem érő szeretkezésről elhangzott, valójában megtévesztő, hisz a romániai korrupcióról szól. Az Irodalmi Jelenben jelent meg, egy másik címmel, de nem igazán olvasta el senki. Ezért állt elő munkatársainak egyike azzal az építő jellegű modern marketing-javaslattal, hogy emeljék ki a költemény egyik sorát, mert az biztosan szíven üti a közönséget. Így is történt. A Soha véget nem érő szeretkezés sokakat megszólított. 

Mivel a kötet a Kárpát-medencei Tehetséggondozó Nonprofit Kft. gondozásában jelent meg 2019-ben, Böszörményi Zoltán fontosnak tartotta megjegyezni, mennyire nagy vívmánynak számít, hogy létrejött ez az ernyőszervezet, hisz számos tehetséges fiatalnak nyújt kibontakozási, megmutatkozási lehetőséget. Számukra képzéseket biztosítanak, dolgoztatják őket, végül megjelentetik a műveiket. Ilyen eddig nem volt.

Böszörményi Zoltán soron következő esszéregénye annak a dühnek lesz az összefoglalója, amit Trianon váltott ki belőle. Azt fogja benne szavakba önteni, miként viselkedtek száz évvel ezelőtt velünk a nagyhatalmak. A József Attila-díjas és babérkoszorús író-költő, aki a kommunizmus elől Kanadába menekült, majd onnan Budapestre költözött, és bejárta a világot, kiemelte: mindezek után is büszkén vállalja a magyarságát. Hisz a magyart mindenütt tisztelik. Köszöni, hogy az ország a fiává fogadta, s hogy a személyi igazolványában most már ékezetekkel, magyarul írja azt, hogy Böszörményi Zoltán. 

 

 

Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba


Megjelent:  Gyulai Hírlap, 2019. június 19.