Felette voltam már minden tervnek,
Vörösre csíptek az idő-tetvek.
Fordult a század, hiába álltam
Vigyázzban a lenge tér markában.
És ruhámon árva ételfoltok,
Elrontottam az én legjobb boltom.
Hazugságba merült el a minden,
láttam, mégsem hittem, hogy a vége
végre mindegy: a nagy úton tél vacog.
Jöjj hozzám, Kisbacon, most segíts!
Törött máz az arcomon: hegeim.
Felvágott ereimből méz csurog.
Megjelent: Irodalmi Jelen, 2012. április 1.