Recenziók

Legeza Ilona: Az Aranyvillamosról

Böszörményi Zoltán Kanadában, Romániában és Monacóban élő erdélyi magyar költő új verseskötetéhez Parti Nagy Lajostól választott mottót, ám költeményeiben igen kevéssé látszik követni az egyik legjelentősebb magyar posztmodern verselőt.

Balázs Imre József – Újraolvasónapló

  A Böszörményi-verseskötetek címe egy ideje nem változik: 1999 óta Aranyvillamos címmel jelennek meg, 2004/2005-ben már a „harmadik szakasz”-nál tart a versfolyam. A cím tehát nem változik, az, ami a kötetborítók közt olvasható, annál inkább.

Dr. Brauch Magda: Az Aranyvillamos legújabb szakasza

A lekésett, második szakasz után a költő, Böszörményi Zoltán számára ismét eljött az Aranyvillamosnak ezúttal a harmadik szakasza, amelyről – érzése szerint – ismét lemaradt. Miért maradt le? Lemaradt-e valójában? Egyáltalán mit jelent számára az Aranyvillamos?

Lipcsei Márta: Aranyvillamos – második szakasz

„mert gondolom a rétet / most már átballaghat rajta / a tavasz / és készen benne / az illat / a szín / a virágzás / a naplemente szomorúsága” (Virágzás) 

Dr. Brauch Magda: Gondolatok Böszörményi Zoltán új verseskötetének olvasása közben

„szinte naponta / megpróbálom / arasznyi létemet / közös nevezőre hozni a / végtelennel”   

Orbán János Dénes: A lélek villamosa

Kezdjük vidáman: írásunk tárgya, az Aranyvillamos című verseskönyv egy ízig-vérig nemzetközi produkció. Poétánk erdélyi magyar, aki kanadai állampolgár, és felváltva hol Monacóban, hol Romániában él. A kiadó felvidéki magyar, a könyvet mesterien illusztráló képzőművész pedig tót atyafi. De ez nem merül ki ennyiben, mert a versek a nagyvilág következő tájain születtek: Kanadában, New Yorkban, Monte Carlóban, Egyiptomban, Magyarországon, Havasalföldön, Óceániában (Bora-Bora), no és a misztikus Transsylvaniában. Magyarán: az Aranyvillamos sínjei behálózzák a fél világot.