Recenziók

Haklik Norbert: Yuppie-élettörténet egy örök Vandával

Ha zuhanással álmodik az ember, valami rossz történik vele a munkahelyén, az egyetemen vagy a szerelemben – morfondírozik Böszörményi Zoltán Vanda örök című regényének főhőse az első fejezetben.

Százs Emese: Vanda örök

„Sokan fogják szeretni, és lesznek, akik utálják. A kettő között senki sem lesz.” Mikor kezembe vettem a könyvet*, a hátlapon Ferdinandy György író pár szavas ajánlóját olvastam el legelőször. Majd rögtön ezután kivették a könyvet a kezemből, és amikor visszakaptam, csak ennyit fűztek hozzá: „Nem rossz könyv, de nem biztos, hogy elolvasnám másodszor.” Na most, akkor mi van? Ez a vélemény nem a kettő között van. Nézzük meg közelebbről, kinek van igaza.

Kinde Annamária: Elmond, jelez, megjelenít

Böszörményi Zoltán első regénye kifejezetten olvasmányos könyv. A Vanda örök című írás naplószerűen követi nyomon egy fiatalember történetét, pontosabban annyit belőle, amennyit szükségesnek ítél a szerző ahhoz, hogy – és itt jön a csavar. Megértetésről, bemutatásról beszélni didaktikai célú írásra utalna. Na de ki mondta, hogy nem ilyennel van dolgunk?

Francois Bréda: Az Aranyvillamos útjai

„Ez kérlek, nem Nemo kapitány járgánya, / kényelmes kajütje, nem lebeg óceán / vizében, mindennapi gondokat nem old meg, / szürke napok gondja a tükrében, / úgy történik minden, mint egy Hauff-mesében.” (Szürke napok gondja a tükörben, p. [24])

Kukorelly Endre: Kettő

Böszörményi Zoltán és Barak László könyveiről   Két fehér súly (Pilinszky János: Kettő)   Van, aki olvas verseskötetet. Olvas és ír, kissé az ügymenettől elfáradt versrovat-szerkesztők szerint jóval többen írnak, mint olvasnak, noha ez is csak úgy mehet, mint például a futball (meg például az élet): először beleolvasod magad, amihez aztán oly heves mű-kedvvel fogsz, hogy már soha nem is bírsz kiszakadni.

Faludy György: Aranyvillamos, A szerelem illata

Az Aranyvillamos és a szonettkoszorú váratlan erejű és váratlan  fogalmazású költemények gyűjteménye. Ereje a szenvedély szelíd képeiben rejlik, amelyek összefoglalják és szerelemre hívják az imádott nőt.

Legeza Ilona: Az Aranyvillamosról

Böszörményi Zoltán Kanadában, Romániában és Monacóban élő erdélyi magyar költő új verseskötetéhez Parti Nagy Lajostól választott mottót, ám költeményeiben igen kevéssé látszik követni az egyik legjelentősebb magyar posztmodern verselőt.

Balázs Imre József – Újraolvasónapló

  A Böszörményi-verseskötetek címe egy ideje nem változik: 1999 óta Aranyvillamos címmel jelennek meg, 2004/2005-ben már a „harmadik szakasz”-nál tart a versfolyam. A cím tehát nem változik, az, ami a kötetborítók közt olvasható, annál inkább.

Dr. Brauch Magda: Az Aranyvillamos legújabb szakasza

A lekésett, második szakasz után a költő, Böszörményi Zoltán számára ismét eljött az Aranyvillamosnak ezúttal a harmadik szakasza, amelyről – érzése szerint – ismét lemaradt. Miért maradt le? Lemaradt-e valójában? Egyáltalán mit jelent számára az Aranyvillamos?

Lipcsei Márta: Aranyvillamos – második szakasz

„mert gondolom a rétet / most már átballaghat rajta / a tavasz / és készen benne / az illat / a szín / a virágzás / a naplemente szomorúsága” (Virágzás)