Interjúk
Böszörményi Zoltán október végén megjelent új regényével, Az éj puha testével egy rendkívül jól megkomponált, izgalmas, váratlan fordulatokban bővelkedő kötetet tett le az olvasó asztalára. Megírása időben 18 hónapos munkát jelentett. De hogyan is történik mindez, hogyan születik meg egy ilyen mű, mit rejt, miből is áll az írói laboratórium, erről faggatta a szerzőt BEGE MAGDOLNA.
Erdélyi Riport – VII. évfolyam 17. szám – 2008. április 30.
Két regényén dolgozik, a versírást egy időre félretette. Böszörményi Zoltánnal, az Irodalmi Jelen főszerkesztőjével az idegen nyelven való megjelenés fontosságáról, Vanda örök című kötetének fogadtatásáról, a regényírás kihívásairól, illetve az idén hétéves folyóiratának hatásáról Nagyálmos Ildikó beszélgetett.
Magyar az, aki mögötted megy be a forgóajtón, és előtted jön ki, így tartotta a mondás a húszas évek Hollywoodjában. A világ azóta megváltozott, de néhány honfitársunk élete ma is igazolja a példabeszéd jogosságát. Az MTV 11 részes sorozata olyan magyarokról szól, akik nagyon is konkrét határokat léptek át, országok, kultúrák, nyelvek határait. Az ő élettörténetüket ismerhetik meg, abban a reményben, hogy tanulhatunk tőlük valamit.
Az aradi székhelyű Irodalmi Jelen regénypályázatán 40 ezer dollárt osztott szét egy költőből lett nagyvállalkozó, aki ma már ismét költő: Böszörményi Zoltán. Pénz hála istennek már nemcsak Pesten van a magyar kultúrára, hanem mondjuk Aradon is. Bár a történethez hozzátartozik, sőt annak elsődleges elindítója és meghatározója egy nagyvállalkozó, aki költőből lett költővé néhány milliárd közbeiktatása után.
Miért vártál huszonöt évet az első megjelentetett regénnyel?
Tizenéves korom óta írónak készültem. Akkor a mesterséget indulattal és érzelemmel közelítettem meg. A szellemiség, a ráció másodlagosnak tűnt.
Böszörményi Zoltán nagyon ápolt, jóvágású nyugati üzletember. Meglátszik rajta, hogy nemcsak a pénz szereti őt, hanem a nők is.
Böszörményi Zoltánt Erdélyben többnyire a Nyugati Jelen öt megyében megjelenő regionális napilap főszerkesztőjeként, valamint a legnagyobb példányszámú magyar irodalmi havilap, az Irodalmi Jelen alapítójaként, főszerkesztőjeként és tulajdonosaként ismerik. Aradon számtalanszor megkeresik, hogy támogassa a magyar kulturális és más jellegű eseményeket, miközben ő nem kér támogatást sem a román, sem a magyar kormánytól, sem alapítványoktól a szórványmagyarság egyetlen lapjának, valamint az irodalmi lap támogatására. Irodalmi Jelen-díjat alapított, évente rendszeresen novella- és riportpályázatot írt ki, tavaly pedig egy 40 000 dolláros regénypályázattal hívta fel magára az írótársadalom figyelmét. Üzleti körökben a Luxten Lighting Company-vel hozzák összefüggésbe nevét, amelynek 2003-ig többségi tulajdonosa volt. Böszörményi Zoltán három éve „tért vissza” az irodalomba, verseskötetei jelentek meg. Első regénye, a Vanda örök című novembertől kapható a könyvesboltokban.
Táncosnak tanult Erdélyben, 25 dollárral érkezett Kanadába, jelenleg milliárdos üzletemberként él Monacóban. A kelet-európai rendszerváltások után Romániában gyarapította tovább vagyonát. Néhány éve úgy döntött: mecénása lesz a magyar irodalomnak. S közben megírta első regényét is.
Böszörményi Zoltán szakma és nyelvtudás nélkül érkezett Torontóba, mindössze 25 dollárral a zsebében. Néhány év múlva az egyetem után már saját céget vezet, de az első egy millió dollárját nem a tengerentúlon kereste meg. Hazajött és, ahogy mondja, csak le kellett hajolni, a lehetőség ott volt a lába előtt. Ma már a kiválasztottak luxuséletét éli. Panorámás lakás Monte Carlóban, méregdrága autók és csillogás. Őt mégsem a fényűzés élteti, sokkal inkább a magyar irodalom szeretete, versesköteteire és most megjelent regényére rendkivül büszke.
2005. november 15., TV2 – Mokka
„Én költőként, íróként indultam, aztán elkanyarodtam, aztán, hogy bezárjam a kört, visszajöttem az irodalomba.”
Műsorvezető: Liptai Claudia és Havas Henrik
Legfrissebb
Szemelvények, Próza
Szemelvények, Vers
Hangos könyvtár
Szemelvények, Vers
Recenziók
Kötetek
Hangos könyvtár
Szemelvények, Vers
Olvasóim írták
Nagyszerű regény!
Legutóbb, mikor a Vaskaputól és Krassó-Szörényből jöttünk visszafelé októberben, a Jelen Házban kaptam meg Zoltán legújabb könyvét, a Míg gondolom, hogy létezemet.
Nagy érdeklődéssel olvastam végig, szó szerint végig, nemigen lehetett letenni.
Ezúttal is köszönöm Zoltánnak, illetve a Jelen Kiadónak, hogy ez a könyv megszületett. Mintha nyomtatott online történetet olvastam volna. Nagyszerű regény!
Barátsággal,
Gábor
Az El nem küldött levél Petőfi Sándornak című vershez
Kati Miklós
Nagyon szép vers, méltó kedvenc költőnkhöz, aki rövid/ ismert élete alatt annyi gyönyörű szerelmes és hazafias verset írt. Csak remélni lehet, hogy a csatatéren és nem idegen földön “ágyban, párnák közt” halt meg. Verseiben viszont örökké élni fog.
Az El nem küldött levél Petőfi Sándornak című vershez
Regina Galambos
Megható levél, méltó a nagy költő életéhez! Csak azt hiszem,már tudjuk bizonyosan nem került a távoli orosz bányába! Úgy halt meg,ahogy a szíve vágya volt,a csata fegyverei hangos forgatagában. Emléke mindörökké legyen áldott a magyarok között!🙏
A Lobbanás című vershez
Edit Siposné Tóth
A verset a természeti kép, vagy az ízzó vágy ihlette? Mindkettő csodás! Köszönöm.
A Lobbanás című versről
Katalin Rácz
Nagyon gyönyörű szép látvány és csodálatos gondolatok ! Köszönöm szépen!
A Regálról
Egy jó regény kimeríthetetlen értelmezési/olvasati lehetőséget kínál. A Regál ilyen regény. Lázár Kinga idézetei közül egy különösen elgondolkodtató. »Vajon én hogyan viselkednék a helyükben?« A kérdést Tamás, a főszereplő teszi fel. Igen, érdemes ilyen szempontból is közelíteni a szereplők bemutatásához, s önmagunknak is feltenni a kérdést: Vajon én hogyan viselkednék a helyükben?
A semmi bőre
Nagyon szépen, találóan, meglepően vagy éppen megtorpantóan bánik a szerző a szavakkal, a magyar nyelvvel és a kulturális, irodalmi műveltségünkkel – egyszerre. (Moly.hu)