Interjúk
Lármában akartam élni, mert ezzel bátorítja az ember a legjobban magát. Ha nagy a zaj, akkor háttérbe szorul a félelem, észre sem vehető a szorongás, elmerülnek a kétség naszádjai, és a viharok sem annyira kibírhatatlanok.
– A Füst novellás könyv, teljesen más, mint a legutóbbi kötete, a Regál. Változtatni akart a regény után?
– Úgy éreztem, hogy paradigmaváltásra van szükségem. Ez egy lecsupaszított, nagyon fegyelmezett, szinte tőmondatokban megírt kötet. Tavaly a könyvhéten vettem meg Lénárd Sándor Völgy a világ végén című művét, azt vittem magammal Barbadosra, ahol telelni szoktam. Ennek a könyvnek az olvasása közben jutottak eszembe az ötletek az egyes novellákhoz.
http://www.dkabala.com/cikkek/menza/, 2012.02.02, Nagy Gabi
Nagy Gabi: Interneten szokásos kötelező ünnepi és újévi jókívánságok mellett egyszer váltottunk néhány szót az akkor frissen megjelent könyvedről, Az éj puhatestéről. Szó nélkül küldted utánam a könyvet Tel-Avivba, aztán a Regált is. Neked nem kell elmagyaráznom, milyen érzés kapni valamit, ráadásul könyvet. Az internetes honlapodon közzétett curriculum vitae sejteti az igazságot rólad, az írásaid még közelebb engednek. Maradtak még titkaid?
Irodalmi Jelen, 2012. március 25., Boldog Zoltán
Amikor a József Attila-díjasok névsora megjelent sajtóhírként, az állt a neved mellett: író, költő. A líra előbb kapott szerepet az életedben, hiszen 1979-ben jelent meg az Örvényszárnyon és 1981-ben a Címjavaslatok. A prózaíró viszont csak 2005-ben ébredezett benned. Mi motivált, hogy kipróbáld magad a prózában is?
úmsz, színkép, 2012. április 13., Péntek, Hevesi Mónár József
Böszörményi Zoltán író, költő úgy véli, a sikeres kommunikáció képes otthonosságérzetet teremteni
Aradi származású beszélgetőtársunk változatos életutat mondhat magáénak, szakmai pályája is több fordulóponton vezetett át máig, amikor több időt és alkotó energiát szentelhet már az írásnak, illetve az Irodalmi Jelennél végzett főszerkesztői munkájának. Az utóbbi években gyakoribbá vált megjelenésű, más nyelvekre is lefordított köteteinek egyfajta következménye is lehet az idén számára odaítélt József Attila-díj. Ennek az elismerésnek az elnyeréséről, irodalmi munkájáról, annak társadalmi hátteréről kérdeztük Böszörményi Zoltánt.
Gundel Művészeti Díj Böszörményi Zoltánnak
Idén Irodalom kategóriában a Gundel Művészeti Díjat Böszörményi Zoltán kapta Az éj puha teste című regényéért. A Gundel Művészeti Díjat Láng György, a Gundel Étterem tulajdonosa alapította az ezredforduló tavaszán. Az első díjátadásra 2001 májusának első hétfőjén került sor, majd ezután minden évben 2004-ig a Gundel Étterem kertjében, májusban adták át eleinte 10, majd 14 kategóriában a különböző művészeti ágak legjobbjainak. 2005-ben a Gundel és a Budapesti Operabál Kft. újjászervezte a kuratóriumot és magát a díjátadást is.
A pluszt az adja meg, hogy visszaolvasva a szöveget, már önmaga sem biztos a részletekben, s képtelen szétválasztani a valóságot a fiktív elemektől, annyira összekuszálódnak a szálak. És ez a csodálatos minden alkotásban. Ott a megélt élet, mégis milyen könnyedén és fájdalommentesen játszunk elemeivel, mintha nem mi éltük volna át a tragédiát, mintha nem mi véreztünk volna el azokon a valós valótlan barikádokon, mintha nem rólunk szólna ez az egész tragikomédia, hanem valaki másról, aki mégis belőlünk kandikál ki.
Irigylésre méltó beszélgetés Böszörményivel, az erdélyi milliárdossal
2008. november 8., szombat
Egy kávé nekem, kettő neki, nappal van, Az éj puha testét Böszörményi Zoltán egy év és hat hónapon át írta. Pesten találkoztunk, és selyem nyaksálján kívül semmi sem utalt mérhetetlen gazdagságára.
Beszélgetés Alinda Veiszerrel
2008. november 4.
A ma esti vendégem élete élesen kettéválik, de nagyon kalandos minden része. Fiatalon, gyerekként Erdélyben él, az édesapja balett-táncosnak taníttatja, ő maga viszont már akkor verseket ír, aztán Traiskirchenen keresztül eljut Torontóba, és ott újrakezdi tulajdonképpen az életét, hamarosan üzletember lesz, milliárdos, és ő azt vallja, hogy éppen a pénz tudta újra visszavezetni az irodalomhoz. Böszörményi Zoltánt köszönthetem.
A Nap-kelte vendége Böszörményi Zoltán
2008. október 30. 8:46
Böszörményi Zoltán szerkesztő, író, költő a vendégünk. Megjelent a második regénye. És ennek ma lesz a bemutatója, címe az Éj puha teste. Az első könyve a Vanda Örök címet viselte, és úgy tűnik, hogy Vanda tényleg örök, merthogy ebben a könyvben is szerepel Vanda. Ugyanaz a Vanda? Nem ugyanaz a Vanda, de a szimbólum maga az ugyanaz.
Legfrissebb
Szemelvények, Próza
Szemelvények, Vers
Hangos könyvtár
Szemelvények, Vers
Recenziók
Kötetek
Hangos könyvtár
Szemelvények, Vers
Olvasóim írták
Nagyszerű regény!
Legutóbb, mikor a Vaskaputól és Krassó-Szörényből jöttünk visszafelé októberben, a Jelen Házban kaptam meg Zoltán legújabb könyvét, a Míg gondolom, hogy létezemet.
Nagy érdeklődéssel olvastam végig, szó szerint végig, nemigen lehetett letenni.
Ezúttal is köszönöm Zoltánnak, illetve a Jelen Kiadónak, hogy ez a könyv megszületett. Mintha nyomtatott online történetet olvastam volna. Nagyszerű regény!
Barátsággal,
Gábor
Az El nem küldött levél Petőfi Sándornak című vershez
Kati Miklós
Nagyon szép vers, méltó kedvenc költőnkhöz, aki rövid/ ismert élete alatt annyi gyönyörű szerelmes és hazafias verset írt. Csak remélni lehet, hogy a csatatéren és nem idegen földön “ágyban, párnák közt” halt meg. Verseiben viszont örökké élni fog.
Az El nem küldött levél Petőfi Sándornak című vershez
Regina Galambos
Megható levél, méltó a nagy költő életéhez! Csak azt hiszem,már tudjuk bizonyosan nem került a távoli orosz bányába! Úgy halt meg,ahogy a szíve vágya volt,a csata fegyverei hangos forgatagában. Emléke mindörökké legyen áldott a magyarok között!🙏
A Lobbanás című vershez
Edit Siposné Tóth
A verset a természeti kép, vagy az ízzó vágy ihlette? Mindkettő csodás! Köszönöm.
A Lobbanás című versről
Katalin Rácz
Nagyon gyönyörű szép látvány és csodálatos gondolatok ! Köszönöm szépen!
A Regálról
Egy jó regény kimeríthetetlen értelmezési/olvasati lehetőséget kínál. A Regál ilyen regény. Lázár Kinga idézetei közül egy különösen elgondolkodtató. »Vajon én hogyan viselkednék a helyükben?« A kérdést Tamás, a főszereplő teszi fel. Igen, érdemes ilyen szempontból is közelíteni a szereplők bemutatásához, s önmagunknak is feltenni a kérdést: Vajon én hogyan viselkednék a helyükben?
A semmi bőre
Nagyon szépen, találóan, meglepően vagy éppen megtorpantóan bánik a szerző a szavakkal, a magyar nyelvvel és a kulturális, irodalmi műveltségünkkel – egyszerre. (Moly.hu)