Interjúk

Tízszeresen túlléphetjük az első magyar kiadás példányszámát

„Tízszeresen túlléphetjük az első magyar kiadás példányszámát” – Boldog Zoltán beszélgetett velem

Regényének fordítását The Club at Eddy’s Bar címmel Dublinban és Londonban mutatták be, a BBC is interjúzott vele. Az angol próbaolvasók és a Booktrust, az angol könyvkereskedők hivatalos oldala kiválónak tartja a művet, a magyar kritikusok viszont hallgattak Az éj puha testéről. Böszörményi Zoltánnal beszélgettünk.
Boldog Zoltán: „NEM VALAKI ELLEN, HANEM VALAKI MELLETT VOKSOLTAK AZ OLVASÓK”

Boldog Zoltán: „NEM VALAKI ELLEN, HANEM VALAKI MELLETT VOKSOLTAK AZ OLVASÓK”

​​​​​​​Amikor felhívtál és figyelmeztettél, hogy könyvem fenn van a Litera listáján, majd december 7-én elindítottam a saját kampányomat, dőre álomnak tartottam, hogy megnyerem.

„A CSILLAGOK KÖZÖTT SÉTÁLTAM” – Beszélgetés Móré-Sághi Annamáriával

 Beszélgetésem Móré-Sághi Annamária képzőművésszel
„A szabadság ízét 56 adta meg” – beszélgetés Kabdebó Tamással

„A szabadság ízét 56 adta meg” – beszélgetés Kabdebó Tamással

Nevének tanúsága szerint örmény ősei sok évszázada menekültek, kényszerűségből, egy, a rossznál jobbat ígérő új hazába. A kései utódnak, fiatalemberként, több mint fél évszázada, a történelem mostoha viharai közepette, újból kezébe kellett vennie a vándorbotot. Bejárta a fél világot, helyét keresve benne, s több nyelvet beszélő, kultúrát ismerő világpolgárként költő, író, fordító, tudós, a különböző kultúrák közvetítője, a magyar irodalom külföldi propagátora lett belőle. S miközben évtizedekig be se tehette lábát szülőhazájába, „emigrációsként” úgy szerette Rodostót, hogy pillanatig se feledhette Zágont: lélekben mindig itthon maradt, magyarként, eddigi tekintélyes életművét egy hatalmas Duna-regénnyel koronázva meg.     Életéről, munkáiról  kérdeztem Kabdebó Tamást.
Küzdelem, vereség, küzdelem

Küzdelem, vereség, küzdelem

Lármában akartam élni, mert ezzel bátorítja az ember a legjobban magát. Ha nagy a zaj, akkor háttérbe szorul a félelem, észre sem vehető a szorongás, elmerülnek a kétség naszádjai, és a viharok sem annyira kibírhatatlanok.

Böszörményi Zoltán: „Nem hiszem, hogy a díjak meghatározók egy író számára”

– A Füst novellás könyv, teljesen más, mint a legutóbbi kötete, a Regál. Változtatni akart a regény után?  – Úgy éreztem, hogy paradigmaváltásra van szükségem. Ez egy lecsupaszított, nagyon fegyelmezett, szinte tőmondatokban megírt kötet. Tavaly a könyvhéten vettem meg Lénárd Sándor  Völgy a világ végén című művét, azt vittem magammal Barbadosra, ahol telelni szoktam. Ennek a könyvnek az olvasása közben jutottak eszembe az ötletek az egyes novellákhoz.
A világig még nem jutottam el - Interjú Böszörményi Zoltánnal

A világig még nem jutottam el - Interjú Böszörményi Zoltánnal

http://www.dkabala.com/cikkek/menza/, 2012.02.02, Nagy Gabi   Nagy Gabi: Interneten szokásos kötelező ünnepi és újévi jókívánságok mellett egyszer váltottunk néhány szót az akkor frissen megjelent könyvedről, Az éj puhatestéről. Szó nélkül küldted utánam a könyvet Tel-Avivba, aztán a Regált is. Neked nem kell elmagyaráznom, milyen érzés kapni valamit, ráadásul könyvet. Az internetes honlapodon közzétett curriculum vitae sejteti az igazságot rólad, az írásaid még közelebb engednek. Maradtak még titkaid?
A Napsugártól a József Attila-díjig

A Napsugártól a József Attila-díjig

Irodalmi Jelen, 2012. március 25., Boldog Zoltán Amikor a József Attila-díjasok névsora megjelent sajtóhírként, az állt a neved mellett: író, költő. A líra előbb kapott szerepet az életedben, hiszen 1979-ben jelent meg az Örvényszárnyon és 1981-ben a Címjavaslatok. A prózaíró viszont csak 2005-ben ébredezett benned. Mi motivált, hogy kipróbáld magad a prózában is?
A megértés vidékein

A megértés vidékein

úmsz, színkép, 2012. április 13., Péntek, Hevesi Mónár József   Böszörményi Zoltán író, költő úgy véli, a sikeres kommunikáció képes otthonosságérzetet teremteni   Aradi származású beszélgetőtársunk változatos életutat mondhat magáénak, szakmai pályája is több fordulóponton vezetett át máig, amikor több időt és alkotó energiát szentelhet már az írásnak, illetve az Irodalmi Jelennél végzett főszerkesztői munkájának. Az utóbbi években gyakoribbá vált megjelenésű, más nyelvekre is lefordított köteteinek egyfajta következménye is lehet az idén számára odaítélt József Attila-díj. Ennek az elismerésnek az elnyeréséről, irodalmi munkájáról, annak társadalmi hátteréről kérdeztük Böszörményi Zoltánt.  
„Jó társaságba kerültem”

„Jó társaságba kerültem”

Gundel Művészeti Díj Böszörményi Zoltánnak Idén Irodalom kategóriában a Gundel Művészeti Díjat Böszörményi Zoltán kapta Az éj puha teste című regényéért. A Gundel Művészeti Díjat Láng György, a Gundel Étterem tulajdonosa alapította az ezredforduló tavaszán. Az első díjátadásra 2001 májusának első hétfőjén került sor, majd ezután minden évben 2004-ig a Gundel Étterem kertjében, májusban adták át eleinte 10, majd 14 kategóriában a különböző művészeti ágak legjobbjainak. 2005-ben a Gundel és a Budapesti Operabál Kft. újjászervezte a kuratóriumot és magát a díjátadást is.