Interjúk
Böszörményi Zoltán Darabokra tépve című nagyregénye kizökkent a komfortzónánkból, álmatlan éjszakákat okoz, felkavar, megnevettet, elkápráztat. Kalandregény, fejlődésregény, esszéregény, sajgó történelmi tények Trianonról, szenzualitás, filozófia, lélektan, költészet együtt.
Néhány napja jelent meg Böszörményi Zoltán Soha véget nem érő szeretkezés című legújabb verseskötete az Előretolt Helyőrség Íróakadémia gondozásában, ennek apropóján beszélgettünk a költészet és a szerelem, a líra és a filozófia összefonódásáról, a versről, mint érzéki tapasztalatról.
Csak akkor jut egy kis levegőhöz az ember, ha naponta vallatóra fogja saját magát, a világot, s a kétségbeejtővel is foglalkozik – állítja Böszörményi Zoltán, akit Soha véget nem érő szeretkezés című, szeptemberben megjelenő verseskötetéről kérdeztünk. Kiderül, hogyan kötődik Faludy Györgyhöz a költő szerelmes versciklusa, illetve az is, miként épül be a filozófia mindennapjainkba.
– Nemrég jelent meg Kényszerleszállás Shannonban (Kalligram–IJK, 2017) című versesköteted. Géped Londonból Barbados felé tartott, útközben meghibásodott, ezért kényszerleszállást hajtott végre az írországi Shannonban. Mi késztetett arra, verseskötetben jelenítsd meg az „élményt”?
„Mindig is úgy éreztem, az időtér determináltjai, foglyai vagyunk. Ebből a fal nélküli, láthatatlan és kitapinthatatlan cellából nem tudunk kilépni. Nincs is hova” – vallja Böszörményi Zoltán verseinek egyik fontos, visszatérő motívumáról, az időtérről. A költőt Kényszerleszállás Shannonban című, új verseskötetéről kérdeztük.
Kétezer-háromszáz magyar könyv – Janus Pannoniustól Mikes Kelemenig, Arany Jánostól Kertész Imréig – német fordítása található Ehingenben, a Duna melletti kis városkában Gudrun Brzoska magángyűjteményében. Ilyen grandiózus magyar szépirodalmi könyvtára egyetlen németországi egyetemnek sincs, s a gyűjteményben egy magyar írónőket bemutató lexikon és egy 1956-tal foglalkozó fényképes kiadvány is fellelhető. – Regál című, németül In den Furchen des Lichts címmel megjelent németországi felolvasókörútamon találkoztam Brzoskával, s a rendhagyó kezdeményezésről kérdeztem.
„Az irodalomnak eddig még nem sikerült megváltania a világot, de nekünk az a feladatunk, hogy ezt újra és újra megpróbáljuk” – Böszörményi Zoltánnal beszélgettünk a tizenöt éves Irodalmi Jelenről és alkotói pályája fontosabb állomásairól.
Az idei Frankfurti Könyvvásár egyik magyar vendége Böszörményi Zoltán volt, akinek Regál című regényét a hallei Mitteldeutscher Verlag jelentette meg németül a vásárra. A szerzőt frankfurti tapasztalatairól, könyve fogadtatásáról kérdeztük.
„Tamási Áron jut eszembe, aki Ábel Amerikában című regényében azt írja: »Azért vagyunk a világon, hogy valahol otthon legyünk benne«. Ez a valahol számomra két kontinenst, Európát, Észak-Amerikát és a Karib-tengeri szigetet, Barbadost jelenti. Akaratomon kívül világpolgár lettem” – mondta Böszörményi Zoltán az Origónak adott interjújában. A költészet, a vers szerinte mágia. „A nagy verset Isten íratja velünk. A többi természetesen tudás és ihlet keveréke, képzet és akarat terméke.”
Könyvheti beszélgetés Böszörményi Zoltánnal a versekről és a világról
Szombaton, amikor a Vörösmarty téren jártam, már javában zajlott a hétvégi rendezvény, a nyüzsgő tömegben alig tudtam elverekedni magam az Irodalmi Jelen standjáig, ahol új verseskötetét dedikálta Böszörményi Zoltán. A kötet Az irgalom ellipszise címmel jelent meg a Kalligram Kiadó és az Irodalmi Jelen Könyvek közös kiadásában. A szerzővel a könyvhéten beszélgettünk.
Ingyenesen letölthető könyvek
Letölthető hangoskönyvek
Legfrissebb
Események
Szemelvények, Vers
Események
Szemelvények, Vers
Események
Események
Olvasóim írták
A regényekről
Drága Zoltán,
Többször is elolvastam regényedet, és csodáltam hogyan merülsz alá önmagadban és a világban. Megírtad életed és életünk regényét, csak az alvajárók nem tudnak vagy nincs elég bátorságúk azonosulni veled, és hihetetlenül nagy kultúráddal, hogy újra felfedezzék a szépségeket gyönyörű lírai részletekben, vagy vergődjenek a múltban és a jelenben ébren, felelősségük terhes tudatával megküzdve a végtelen idővel. Boldog vagyok, hogy találkoztam Veled.
Pongrácz Mária
Nagyszerű regény!
Legutóbb, mikor a Vaskaputól és Krassó-Szörényből jöttünk visszafelé októberben, a Jelen Házban kaptam meg Zoltán legújabb könyvét, a Míg gondolom, hogy létezemet.
Nagy érdeklődéssel olvastam végig, szó szerint végig, nemigen lehetett letenni.
Ezúttal is köszönöm Zoltánnak, illetve a Jelen Kiadónak, hogy ez a könyv megszületett. Mintha nyomtatott online történetet olvastam volna. Nagyszerű regény!
Barátsággal,
Gábor
Az El nem küldött levél Petőfi Sándornak című vershez
Kati Miklós
Nagyon szép vers, méltó kedvenc költőnkhöz, aki rövid/ ismert élete alatt annyi gyönyörű szerelmes és hazafias verset írt. Csak remélni lehet, hogy a csatatéren és nem idegen földön “ágyban, párnák közt” halt meg. Verseiben viszont örökké élni fog.
Az El nem küldött levél Petőfi Sándornak című vershez
Regina Galambos
Megható levél, méltó a nagy költő életéhez! Csak azt hiszem,már tudjuk bizonyosan nem került a távoli orosz bányába! Úgy halt meg,ahogy a szíve vágya volt,a csata fegyverei hangos forgatagában. Emléke mindörökké legyen áldott a magyarok között!🙏
A Lobbanás című vershez
Edit Siposné Tóth
A verset a természeti kép, vagy az ízzó vágy ihlette? Mindkettő csodás! Köszönöm.
A Lobbanás című versről
Katalin Rácz
Nagyon gyönyörű szép látvány és csodálatos gondolatok ! Köszönöm szépen!
A Regálról
Egy jó regény kimeríthetetlen értelmezési/olvasati lehetőséget kínál. A Regál ilyen regény. Lázár Kinga idézetei közül egy különösen elgondolkodtató. »Vajon én hogyan viselkednék a helyükben?« A kérdést Tamás, a főszereplő teszi fel. Igen, érdemes ilyen szempontból is közelíteni a szereplők bemutatásához, s önmagunknak is feltenni a kérdést: Vajon én hogyan viselkednék a helyükben?
A semmi bőre
Nagyon szépen, találóan, meglepően vagy éppen megtorpantóan bánik a szerző a szavakkal, a magyar nyelvvel és a kulturális, irodalmi műveltségünkkel – egyszerre. (Moly.hu)