Füst

„Olvasni ​annyi, mint egy lökést, egy ütést érezni, akadályba ütközni; saját gondolkodásunk passzív, lusta simulékonyságát egy idegen, lezárt és kemény gondolkodás hajlíthatatlan pályájával helyettesíteni. (…) Személyes érintettség nélkül olvasni fárasztó semmittevés. Minden könyvnek egy sors meghatározatlan alakját kell jelentenie számunkra, minden olvasmánynak gazdagabbá vagy szegényebbé, boldogabbá vagy szomorúbbá, biztosabbá vagy bizonytalanabbá kell tennie bennünket, csak érintetlenül nem szabad hagynia. (…) Minden könyv, amely nem vág rejtett, csupasz, felajzott és vérző elevenünkbe, időleges menedék csupán.”

A nagy magányos kolumbiai gondolkodó, Nicolás Gómez Dávila e szuggesztív meghatározása a lehető legszabatosabb leírása annak, hogyan született meg Böszörményi Zoltán újabb történetfüzére Lénárd Sándor Völgy a világ végén című önéletrajzi remekművének ámuló, érző, elevenbe vágó olvasásából. Alkotó továbbgondolásából.  

Böszörményi Zoltán eddig is szívesen idézett szövegeiben mitológiából, filozófiai művekből, világirodalomból. Költői alteregója a titokzatos fizikus lángész, Majorana. De ezúttal nem beilleszt, nem ölt emblematikus maszkot. Pár szóra, néhány mondatra támaszkodva bont ki, teremt saját letisztult írói nyelvén egy külön kis világot, távolit, egzotikust, amelyben azonban mégis mindenki ráismerhet a sajátjára.

Történetei élvezetes, nemegyszer kifejezetten szórakoztató olvasmányok, mégsem időleges menedékek csupán.

Hudy Árpád

 

  FÜST – Lénárd-novellák. Ulpius-Ház, Budapest, 2012 

 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Recenziók:
Interjúk:

Események:

Szemelvények:
Videó:

 

 

 

 

 

Olvasóim írták

Avatar
Nagyszerű regény!

Legutóbb, mikor a Vaskaputól és Krassó-Szörényből jöttünk visszafelé októberben, a Jelen Házban kaptam meg Zoltán legújabb könyvét, a Míg gondolom, hogy létezemet.

Nagy érdeklődéssel olvastam végig, szó szerint végig, nemigen lehetett letenni.

Ezúttal is köszönöm Zoltánnak, illetve a Jelen Kiadónak, hogy ez a könyv megszületett. Mintha nyomtatott online történetet olvastam volna. Nagyszerű regény!

 

Barátsággal,

Gábor

Avatar
Az El nem küldött levél Petőfi Sándornak című vershez

Kati Miklós

Nagyon szép vers, méltó kedvenc költőnkhöz, aki rövid/ ismert élete alatt annyi gyönyörű szerelmes és hazafias verset írt. Csak remélni lehet, hogy a csatatéren és nem idegen földön “ágyban, párnák közt” halt meg. Verseiben viszont örökké élni fog.

Avatar
Az El nem küldött levél Petőfi Sándornak című vershez

Regina Galambos

Megható levél, méltó a nagy költő életéhez! Csak azt hiszem,már tudjuk bizonyosan nem került a távoli orosz bányába! Úgy halt meg,ahogy a szíve vágya volt,a csata fegyverei hangos forgatagában. Emléke mindörökké legyen áldott a magyarok között!🙏

A Lobbanás című vershez

Edit Siposné Tóth

A verset a természeti kép, vagy az ízzó vágy ihlette? Mindkettő csodás! Köszönöm.

A Lobbanás című versről

Katalin Rácz

Nagyon gyönyörű szép látvány és csodálatos gondolatok ! Köszönöm szépen!

A Regálról

Bátorligeti Mária 

Egy jó regény kimeríthetetlen értelmezési/olvasati lehetőséget kínál. A Regál ilyen regény. Lázár Kinga idézetei közül egy különösen elgondolkodtató. »Vajon én hogyan viselkednék a helyükben?« A kérdést Tamás, a főszereplő teszi fel. Igen, érdemes ilyen szempontból is közelíteni a szereplők bemutatásához, s önmagunknak is feltenni a kérdést: Vajon én hogyan viselkednék a helyükben?

Avatar
Lábatlan idő

virezma

Ezt a kötetet azoknak ajánlanám, akik fogékonyak a filozofikus költészetre. (Moly.hu)

A semmi bőre

Dénes Gabriella

Nagyon szépen, találóan, meglepően vagy éppen megtorpantóan bánik a szerző a szavakkal, a magyar nyelvvel és a kulturális, irodalmi műveltségünkkel – egyszerre. (Moly.hu)