Kötetek
Золтан Бёсёрмени МОРФЕМЫ МЫСЛИ (Böszörményi Zoltán: A gondolat morfémái – versek oroszul)
A TÉRIDŐ METAFIZIKÁJA
A költő
A prózaíró
A kisregény egy döbbenetes, napjaink kelet-közép-európai jelenségéből inspirálódott.
Zoltán Böszörményis Gedicht- und Erzählband »Notlandung« ist nach seinem 2016 erschienenen Flüchtlingsroman »In den Furchen des Lichts« die zweite Publikation im Mitteldeutschen Verlag.
Döbbenetes kelet-közép-európai jelenség, hogy a Nyugat-Európába áramló vendégmunkások gyerekeit otthon nagyszülők, ismerősök vagy bérszülők nevelik. Böszörményi Zoltán kisregénye ezt a témát dolgozza föl valós történet alapján. Egy édesanyja után sóvárgó kislány könnyfakasztó vallomását olvashatjuk, és kötelességünk figyelmeztetni az olvasót, hogy a kortárs irodalom egyik legszomorúbb, legemberpróbálóbb művét tartja kezében.
A Csendes- óceán felől érkező szél / szőke fövenyt, homokszemet / homokszemhez tapaszt.
Zoltán Böszörményi begins THE REFUGEE with his harrowing escape from the threat of imprisonment in an Eastern European dictatorship but devotes the bulk of the book to his equally adventurous detention in a Western European refugee camp, taking the reader beyond the TV news images to give an inside look into the everyday life of a community of desperate people facing uncertain future.
Perceptive, cultivated and inventive are terms that aptly apply to Zoltán Böszörményi’s The Conscience of Trees. This remarkable volume of poetry is a transport for the reader, a journey across our planet filtered through the sieve of the poet’s imagination: “I speak of this need with which I live / while the wispy sunrise silently / pours a new dream through the sieve.”
Aki átélt egy halálközeli élményt, gyakran így mesél arról: És akkor, azokban a pillanatokban, lepergett előttem az egész életem - de hogy az gyakorlatilag hogyan volt, milyen mozzanatokból állt össze, s azok valójában mennyire fontosak voltak az illető személy életében, azt csak kevesen tudják érzékeltetni.
Fum este o superbă carte de proze scurte, scurtisime nu o dată – două-trei pagini lungime fiecare – scrise alert, dezinvolt, cu personaje şi conflicte puse la vedere din capul locului. Propoziţiile simple, dialogul dintre personaje privilegiat, epicul pur, cu personaje creionate în portrete sugestive, din doar cîteva linii, pun cititorul în situaţia unei lecturi pe nerăsuflate.
Legfrissebb
Szemelvények, Próza
Szemelvények, Vers
Hangos könyvtár
Szemelvények, Vers
Recenziók
Kötetek
Hangos könyvtár
Szemelvények, Vers
Olvasóim írták
Nagyszerű regény!
Legutóbb, mikor a Vaskaputól és Krassó-Szörényből jöttünk visszafelé októberben, a Jelen Házban kaptam meg Zoltán legújabb könyvét, a Míg gondolom, hogy létezemet.
Nagy érdeklődéssel olvastam végig, szó szerint végig, nemigen lehetett letenni.
Ezúttal is köszönöm Zoltánnak, illetve a Jelen Kiadónak, hogy ez a könyv megszületett. Mintha nyomtatott online történetet olvastam volna. Nagyszerű regény!
Barátsággal,
Gábor
Az El nem küldött levél Petőfi Sándornak című vershez
Kati Miklós
Nagyon szép vers, méltó kedvenc költőnkhöz, aki rövid/ ismert élete alatt annyi gyönyörű szerelmes és hazafias verset írt. Csak remélni lehet, hogy a csatatéren és nem idegen földön “ágyban, párnák közt” halt meg. Verseiben viszont örökké élni fog.
Az El nem küldött levél Petőfi Sándornak című vershez
Regina Galambos
Megható levél, méltó a nagy költő életéhez! Csak azt hiszem,már tudjuk bizonyosan nem került a távoli orosz bányába! Úgy halt meg,ahogy a szíve vágya volt,a csata fegyverei hangos forgatagában. Emléke mindörökké legyen áldott a magyarok között!🙏
A Lobbanás című vershez
Edit Siposné Tóth
A verset a természeti kép, vagy az ízzó vágy ihlette? Mindkettő csodás! Köszönöm.
A Lobbanás című versről
Katalin Rácz
Nagyon gyönyörű szép látvány és csodálatos gondolatok ! Köszönöm szépen!
A Regálról
Egy jó regény kimeríthetetlen értelmezési/olvasati lehetőséget kínál. A Regál ilyen regény. Lázár Kinga idézetei közül egy különösen elgondolkodtató. »Vajon én hogyan viselkednék a helyükben?« A kérdést Tamás, a főszereplő teszi fel. Igen, érdemes ilyen szempontból is közelíteni a szereplők bemutatásához, s önmagunknak is feltenni a kérdést: Vajon én hogyan viselkednék a helyükben?
A semmi bőre
Nagyon szépen, találóan, meglepően vagy éppen megtorpantóan bánik a szerző a szavakkal, a magyar nyelvvel és a kulturális, irodalmi műveltségünkkel – egyszerre. (Moly.hu)