dióbarna csörgés
vonul végig
a kipihent falak mentén
tekintetem itt ér véget
a tunodés tárlata
az elkapart sebek újra fájnak
kiadósan korszeruen
ilyen a kedvem
hektárnyi ur lelkemben
mellém ül
és nagyokat hazudik a reggel
Kötetek
2007 decemberében jelent meg Párizsban, a rangos L’Harmattan kiadónál a francia nyelvű verseskönyvem. A néhány híján száz verset tartalmazó, La peau de rien (A semmi bőre) című kötet előszavát Michel Bénard költő, festő, a Francia Akadémia kitüntetettje írta.
A 35 éves Rudolf menedzser egy autószalonban. Felesége, Malvin a ruhatisztítóban dolgozik. Nem képesek kilépni az ördögi körből: a jobb megélhetés reményében látástól vakulásig hajtanak.
A verseskötet egy lírai szonettkoszorú, melyben a költő az örök témát, a szerelem különböző fázisait jeleníti meg.
A versek Egyiptomban, Óceániában, Kanadában, Monte Carlóban s a mindezeknél is egzotikusabb Transsylvaniában fogantak, és egy sokat hányodó lélek fölkavaró lírai naplójává állnak össze, tanúságaként annak, hogy bárhol kalandozol a világban, egyvalamitől nem menekülhetsz: önmagadtól.
A kompozíció zenei finomsága, a motívumok, a kisszerkezetek, a hanghatás hivalkodás nélküli kidolgozottsága jellemzi a kötet verseit. E versek állapotjelzések, melyek a kötetlen forma, a gondolatiság, a meditatív megközelítések felé mozdítják el Böszörményit.
Elindul az első aranyvillamos: „az imént öntötték ki / a harangot / még forró / és hangtalan / de a mesterek máris körülállják / vésik / fúrják / csiszolják / tanítják mindarra / amit egy becsületes harangnak / tudnia kell / de ő / türelmetlen / már indulna / a toronyba / kongani” (A harang)
„Európa jelentkezik / több nyelven szólal meg a lényeg / XVI. Lajos kuglizni jár / Mozart zenélni tanul / Napóleon pár napja szótlan / folyik a per Josef K ügyében / Joyce a tükörben nézegeti magát / befejezetlen mondatokat számol Déry / s míg nagy a rend / Nyugaton a helyzet változatlan / még nincsenek Európában / a legújabb atomfegyverek” (Kapcsolnak)
„Pipacsot rajzol a dél / zajban forr a rét / rámruházza ragyogását / rám / ki habzó lovon nem utaztam / örvényszárnyon nem siklottam / a színek álmát ki sem aludtam / melegét ki sem nőttem / csak döbbentem / ha felpofozott a valóság / ha megégettek a szimmetriák / ha szóval lázadtam / szavaim ellen / ha ököllel rontottam szívemnek / s mint hatalmas dobot / vertem / ütöttem” (Örvényszárnyon)
A nap verse
Legfrissebb
Szemelvények, Vers
Hangos könyvtár
Események
Olvasóim írták
Edit Siposné Tóth
A verset a természeti kép, vagy az ízzó vágy ihlette? Mindkettő csodás! Köszönöm.
A LOBBANÁS című vershez.
Katalin Rácz
Nagyon gyönyörű szép látvány és csodálatos gondolatok ! Köszönöm szépen!
A LOBBANÁS című versről.
A Regálról
Egy jó regény kimeríthetetlen értelmezési/olvasati lehetőséget kínál. A Regál ilyen regény. Lázár Kinga idézetei közül egy különösen elgondolkodtató. »Vajon én hogyan viselkednék a helyükben?« A kérdést Tamás, a főszereplő teszi fel. Igen, érdemes ilyen szempontból is közelíteni a szereplők bemutatásához, s önmagunknak is feltenni a kérdést: Vajon én hogyan viselkednék a helyükben?
virezma
Ezt a kötetet azoknak ajánlanám, akik fogékonyak a filozofikus költészetre.
Böszörményi Zoltán: Lábatlan idő (Moly.hu)
Dénes Gabriella
Nagyon szépen, találóan, meglepően vagy éppen megtorpantóan bánik a szerző a szavakkal, a magyar nyelvvel és a kulturális, irodalmi műveltségünkkel – egyszerre.
Böszörményi Zoltán: A semmi bőre (Moly.hu)