Kötetek
„Ez az Aranyvillamos, vágyak és álmok veszélyes járgánya. / A múltból előbukkanó sikerek, bukások dicsősége, tana. / Utazz velem, lehet ez gyógyszer, kikevert méreg kátránya, vagy / Kétely, melynek mézes diadalát ajkad újra kóstolja”
2007 decemberében jelent meg Párizsban, a rangos L’Harmattan kiadónál a francia nyelvű verseskönyvem. A néhány híján száz verset tartalmazó, La peau de rien (A semmi bőre) című kötet előszavát Michel Bénard költő, festő, a Francia Akadémia kitüntetettje írta.
A 35 éves Rudolf menedzser egy autószalonban. Felesége, Malvin a ruhatisztítóban dolgozik. Nem képesek kilépni az ördögi körből: a jobb megélhetés reményében látástól vakulásig hajtanak.
A verseskötet egy lírai szonettkoszorú, melyben a költő az örök témát, a szerelem különböző fázisait jeleníti meg.
A versek Egyiptomban, Óceániában, Kanadában, Monte Carlóban s a mindezeknél is egzotikusabb Transsylvaniában fogantak, és egy sokat hányodó lélek fölkavaró lírai naplójává állnak össze, tanúságaként annak, hogy bárhol kalandozol a világban, egyvalamitől nem menekülhetsz: önmagadtól.
A kompozíció zenei finomsága, a motívumok, a kisszerkezetek, a hanghatás hivalkodás nélküli kidolgozottsága jellemzi a kötet verseit. E versek állapotjelzések, melyek a kötetlen forma, a gondolatiság, a meditatív megközelítések felé mozdítják el Böszörményit.
Elindul az első aranyvillamos: „az imént öntötték ki / a harangot / még forró / és hangtalan / de a mesterek máris körülállják / vésik / fúrják / csiszolják / tanítják mindarra / amit egy becsületes harangnak / tudnia kell / de ő / türelmetlen / már indulna / a toronyba / kongani” (A harang)
„Európa jelentkezik / több nyelven szólal meg a lényeg / XVI. Lajos kuglizni jár / Mozart zenélni tanul / Napóleon pár napja szótlan / folyik a per Josef K ügyében / Joyce a tükörben nézegeti magát / befejezetlen mondatokat számol Déry / s míg nagy a rend / Nyugaton a helyzet változatlan / még nincsenek Európában / a legújabb atomfegyverek” (Kapcsolnak)
„Pipacsot rajzol a dél / zajban forr a rét / rámruházza ragyogását / rám / ki habzó lovon nem utaztam / örvényszárnyon nem siklottam / a színek álmát ki sem aludtam / melegét ki sem nőttem / csak döbbentem / ha felpofozott a valóság / ha megégettek a szimmetriák / ha szóval lázadtam / szavaim ellen / ha ököllel rontottam szívemnek / s mint hatalmas dobot / vertem / ütöttem” (Örvényszárnyon)
Ingyenesen letölthető könyvek
Letölthető hangoskönyvek
Legfrissebb
Kötetek
Szemelvények, Vers
Szemelvények, Vers
Szemelvények, Vers
Szemelvények, Vers
Szemelvények, Vers
Események
Szemelvények, Vers
Olvasóim írták
A regényekről
Drága Zoltán,
Többször is elolvastam regényedet, és csodáltam hogyan merülsz alá önmagadban és a világban. Megírtad életed és életünk regényét, csak az alvajárók nem tudnak vagy nincs elég bátorságúk azonosulni veled, és hihetetlenül nagy kultúráddal, hogy újra felfedezzék a szépségeket gyönyörű lírai részletekben, vagy vergődjenek a múltban és a jelenben ébren, felelősségük terhes tudatával megküzdve a végtelen idővel. Boldog vagyok, hogy találkoztam Veled.
Pongrácz Mária
Nagyszerű regény!
Legutóbb, mikor a Vaskaputól és Krassó-Szörényből jöttünk visszafelé októberben, a Jelen Házban kaptam meg Zoltán legújabb könyvét, a Míg gondolom, hogy létezemet.
Nagy érdeklődéssel olvastam végig, szó szerint végig, nemigen lehetett letenni.
Ezúttal is köszönöm Zoltánnak, illetve a Jelen Kiadónak, hogy ez a könyv megszületett. Mintha nyomtatott online történetet olvastam volna. Nagyszerű regény!
Barátsággal,
Gábor
Az El nem küldött levél Petőfi Sándornak című vershez
Kati Miklós
Nagyon szép vers, méltó kedvenc költőnkhöz, aki rövid/ ismert élete alatt annyi gyönyörű szerelmes és hazafias verset írt. Csak remélni lehet, hogy a csatatéren és nem idegen földön “ágyban, párnák közt” halt meg. Verseiben viszont örökké élni fog.
Az El nem küldött levél Petőfi Sándornak című vershez
Regina Galambos
Megható levél, méltó a nagy költő életéhez! Csak azt hiszem,már tudjuk bizonyosan nem került a távoli orosz bányába! Úgy halt meg,ahogy a szíve vágya volt,a csata fegyverei hangos forgatagában. Emléke mindörökké legyen áldott a magyarok között!🙏
A Lobbanás című vershez
Edit Siposné Tóth
A verset a természeti kép, vagy az ízzó vágy ihlette? Mindkettő csodás! Köszönöm.
A Lobbanás című versről
Katalin Rácz
Nagyon gyönyörű szép látvány és csodálatos gondolatok ! Köszönöm szépen!
A Regálról
Egy jó regény kimeríthetetlen értelmezési/olvasati lehetőséget kínál. A Regál ilyen regény. Lázár Kinga idézetei közül egy különösen elgondolkodtató. »Vajon én hogyan viselkednék a helyükben?« A kérdést Tamás, a főszereplő teszi fel. Igen, érdemes ilyen szempontból is közelíteni a szereplők bemutatásához, s önmagunknak is feltenni a kérdést: Vajon én hogyan viselkednék a helyükben?
A semmi bőre
Nagyon szépen, találóan, meglepően vagy éppen megtorpantóan bánik a szerző a szavakkal, a magyar nyelvvel és a kulturális, irodalmi műveltségünkkel – egyszerre. (Moly.hu)