Vers

Hullámok tükrében

Lengened kell, akkor is, / ha már nem leng senki sem,

CSAK TE MARADJ VELEM

Szétszélednek az utcán a várandós gondok, / verebek ülnek a galambokhoz, / csipegetik, ami még megmaradt / a tovatűnt idő morzsáiból.

MELLED SZELÍDEN RINGÓ, ÖRÖK TAVASZA

Álmodjunk egymással, / a szerelem tüze fűtötte nyárral
LÁTOM A JÖVŐ FEHÉR GYOLCSAIT

LÁTOM A JÖVŐ FEHÉR GYOLCSAIT

átmossák az álmot / átmossák a valóságot

LÁTOM A JÖVŐ FEHÉR GYOLCSAIT

ennyien maradtunk ennyien vagyunk / tizenötmillió szívben lakunk / gályánk az elmúlás vizében ádáz / mi a jövőnek építünk új hídfőállást

A KÖLTŐ TRÓFEÁI

Csak a líra, ha a sodrában állok, / Átkötözi testem, szelleme lángol, / Az éjbe bújt fenyők hajába ragad, / És reggelre égi könnyekre fakad.

El nem küldött levél Kavafisznak és más versek

ne keresd a jövőt bennem / vihar lesz a madárból

VÉRVÖRÖS SZENVEDÉLY, ÉGSZÍNKÉK TUDAT

Csordogál bennem az idő, / és én is csordogálok benne.

EL NEM KÜLDÖTT LEVÉL FRANÇOIS BRÉDÁNAK

Most már láthatatlan dolgokról (is) beszélhetünk, / sétálva, mint a peripatetikusok, / kiürítjük az éj hordóját a völgyek termékeny ölébe, / elnézzük, mit művel a fény a világgal, / ha szabadjára engedik.

Csak kezek és lábak és fejek…

karjaiban elringat bennünket a félhomály, / szeszély és szenvedély perzsel, fülünkben a láz dobol,