Recenziók

Az európai „lágerben”

A tekintélyes lengyel irodalmi lapban, az Odrában a főszerkesztő, Mieczyslaw Orski az alábbi írásában méltatta Böszörményi Zoltán Láger című regényét, amely nemrég jelent meg Lengyelországban a neves költő és műfordító, Aleksander Nawrocki átültetésében      
Varga Melinda: „A valóság vézna vásznán kokain”

Varga Melinda: „A valóság vézna vásznán kokain”

Böszörményi Zoltán legújabb – a pozsonyi Kalligram Kiadónál idén megjelent – verseskötetének már a borítója felkelti a figyelmet, nem lehet csak úgy elmenni mellette a könyvesboltban. A könyv címéhez remekül illő színes grafika – akárcsak a többi illusztráció – Részegh Botond munkája.
Payer Imre: Babonák Brazíliában

Payer Imre: Babonák Brazíliában

A kötet indítónovellája mágikus világot idéz, de azért, hogy az utána következők észelvűsége mintegy ellenpontként vonja vissza az ebbéli hitet. Ezen ingamozgás teszi többek között érdekessé a novella-füzért.
Varga Melinda: Tűzben edzett történetek

Varga Melinda: Tűzben edzett történetek

Böszörményi Zoltán legújabb, Füst – Lénárd-novellák című kötetének cselekménye Brazília eldugott kis völgyében játszódik, ám a tömör, lírai hangú, tragikus vagy éppen tragikomikus, olykor filozofikus témákat boncolgató írásokkal könnyen azonosulunk. A novellák olvasmányossága, erkölcsi konklúziója, életszerűsége maradandó élményt nyújt.
Szőcs Henriette: A völgy

Szőcs Henriette: A völgy

Először megijedtem az alcímtől, aztán kiderült, Lénárd Sándorra utal, az orvosra, aki az ötvenes évek elején vándorolt ki Brazíliába. Az utolsó polihisztorok egyike volt, a gyógyítás mellett kitűnően zongorázott, templomban orgonált, latin nyelvű irodalmat fordított.  
 Kántás Balázs: Az időtlen Völgy, mely nem ereszt többé

Kántás Balázs: Az időtlen Völgy, mely nem ereszt többé

Böszörményi Zoltán legújabb, Füst című novelláskötete furcsa és izgalmas világba kalauzolja olvasóit. A Lénárd Sándor Völgy a világ végén című önéletrajzi művét megidéző, szikár, minimalista stílusban íródott novellák valahol Brazíliában, egy bennszülöttek és bevándorlók által vegyesen lakott, az esőerdő peremén meghúzódó, apró faluban játszódnak, ahol szinte megállt az idő.  
Janka Dorka: Böszörményi Zoltán: Füst

Janka Dorka: Böszörményi Zoltán: Füst

"– Tudod, mi a jó könyv? Jó könyv az, amely két sorban vagy kétszáz oldalon rögzít benned egy képet vagy egy frázist, melyet soha életedben nem tudsz többé elfelejteni. Amely új húrt von emlékezeted hangszerére, s ha tíz év múlva megérinted, még mindig azt a hangot adja vissza." Lénárd Sándor: Völgy a világ végén és más történetek

Dr. Payer Imre: A modern lét metaforája

Böszörményi Zoltán szembefordulva az úgynevezett "szövegirodalommal" ember és világ találkozásának megszenvedett egzisztenciális tapasztalatát kívánja felmutatni Regál című regényében. A "regál" szó eredetileg polcrendszert jelent.  

Mezey Katalin: Szabadpiaci lágerregény

 Zuhogó esőben, közönyös, mi több, ellenséges emberekre hagyatkozva, néhány bizonytalan, távoli fénytől vezérelten, elvadult vidéken át érkezik meg a „szabadság világába” Böszörményi Zoltán Regál című regényének hőse. A „regál” szó, mint a kötet hátlapján olvashatjuk, megmozgatja a szerkesztők fantáziáját, de valódi jelentését – talán ez is a játékhoz tartozik –, nem fedik föl, pedig egyszerű, és azonnal nyilvánvalóvá lesz, ha visszafelé olvassuk a címszót: „láger”.
Bátorligeti Mária: A félelem természetrajza irodalmi megközelítésben

Bátorligeti Mária: A félelem természetrajza irodalmi megközelítésben

      Migránsokról (elvándorlókról) szól Böszörményi Zoltán Regál című regénye, mely a 82. könyvhétre jelent meg. Tematikailag rokonságot mutat a korábban megjelent két regényével (Vanda örök, Az éj puha teste).