Recenziók

Bátorligeti Mária: Összefércelt valóság

Bátorligeti Mária: Összefércelt valóság

Minden vers világa fraktálszerű, azaz nem tud mentesülni a nagy Egész törvényszerűségei alól. Egy vers valódi ereje abban is lemérhető, hogyan képes az adott törvényszerűségek kijátszásának az elhitetésére. Böszörményi Zoltán verseinek világában ez a jelenség leginkább a térkorlátok, időkorlátok, illetve a nyelv lehetőségeinek a feszegetésében mutatkozik meg.  
Elke Mehnert: Egy menekültregény – Ein Flüchtlingsroman

Elke Mehnert: Egy menekültregény – Ein Flüchtlingsroman

Ha igazuk van a közvéleménykutatóknak, és bennünket, németeket pillanatnyilag mindennél jobban nyugtalanít a menekültprobléma,  akkor Böszörményi Zoltán regényének minden esélye megvan arra, hogy felkerüljön a német sikerlistákra.
Gudrun Brzoska: Böszörményi, Zoltán – „In den Furchen des Lichts“

Gudrun Brzoska: Böszörményi, Zoltán – „In den Furchen des Lichts“

 Im September kam Böszörményis „In den Furchen des Lichts“ heraus. Auch er führt die Gründe seiner Flucht aus einem kommunistischen Land an, hier Rumänien, in den frühen 80er Jahren und seine Ankunft in einem Zwischenlager des „Gelobten Westens“.
Varga Melinda: A vers belső létezés

Varga Melinda: A vers belső létezés

A versolvasás közelebb visz minket önmagunkhoz, a vers maga a belső létezés, hiszen olyan mélyrétegeket mozgat meg bennünk, amelyekre legfeljebb a hozzá legközelebb álló művészet, a zene képes. Ezt a gondolatot bontja ki Böszörményi Zoltán Az irgalom ellipszise (Irodalmi Jelen Könyvek – Kalligram Kiadó, 2016) című, legújabb verseskötetének Nyitott szemmel című verse:  

MANDICS GYÖRGY: Az éj puha teste – Böszörményi Zoltán regényéről

 A kritikusok már a két világháború között Joyce kapcsán a regény haláláról cikkeztek, azzal érvelve, hogy a modern regény elérkezett önön lehetőségei szélső határához, nincs tovább. De ha ezzel szemben azt nézzük meg, hogy mennyi minden következett még azután, akkor azt is látjuk, hogy a modern regény megújítása egy olyan folyamat, amely távolról sem zárult le, s minden valamirevaló író újra nekifut a lehetetlennek, s megkísérli, hogy e képlékeny formát újra átszabja s a maga igényei számára alakítsa át.
Orbán János Dénes: A molekuláris költészet – avagy a magyar poéta esete a talján atomfizikussal

Orbán János Dénes: A molekuláris költészet – avagy a magyar poéta esete a talján atomfizikussal

…Méghozzá ugyanvalóst különös esete – minden mikszáthi allúziót mellőzve, mint azt a legújabb könyv utáni legújabb – és nem irodalmi, pontosabban: nem fikciós – fejlemények is sejtetik…
Kemény Zoltán: A haza ott van, ahová magunkkal visszük

Kemény Zoltán: A haza ott van, ahová magunkkal visszük

Örvényszárnyon érkezett Bukarestbe 1979-ben, s a Címjavaslatok után Kanadában találta magát, majd egy hosszú, kanyargós utat követően Aranyvillamoson Pécsre látogatott. Pozsonyban és sok más helyen is megcsapta A szerelem illata, Majorana álarcában helyzetjelentést készített a tökéletes boldogságról, majd katedrálist emelt az Örök télnek. 2014-ben pedig Majoranával a tér tenyerébe érkezett vissza. Böszörményi Zoltán József Attila-díjas alkotó kötetcímekből szőtt költői életrajza a fenti formában is összefoglalható, de minden egyszerűsítés csalás, akár a költészet. S ha már hazudik a költő, tegye úgy, hogy elhiggyük neki. Játssza azt, hogy ő Majorana, a rejtélyes körülmények között eltűnt atomfizikus, vagy játssza éppen azt, hogy nem ő az. Hiszen az alanyi költőknek is szükségük van olykor alakmásokra. Mint Kosztolányinak Esti Kornélra vagy Babitsnak Jónás prófétára.
Mosonyi Kata: Majorana a kritika tenyerén

Mosonyi Kata: Majorana a kritika tenyerén

Böszörményi Zoltán (József Attila-díjas költő, az Irodalmi Jelen főszerkesztője) immár tíz esztendőt szentelt annak, hogy Ettore Majorana, 20. századi olasz, fiatalon titokzatosan eltűnt atomfizikus-zseni alakját a köztudatban tartsa. Míg a felületes olvasó számára mindez jó sztorinak (egy újabb Esti Kornél-esetnek) tűnik, mikor is a költő maszkot ölt, hogy narcisztikus lényét elrejtse, mégis megmutassa önmagát, addig elgondolkodtató a szerző makacs kitartása és egy interjúban elhangzott válasza: „Majorana én vagyok. Nem nekem, neki volt szüksége rám. Tovább akart élni általam. Nem tiltakozott, amikor a nevében nyilatkoztam meg”.
Major Zsuzsa: „És… a költészet látvány, a teremtés akarat"

Major Zsuzsa: „És… a költészet látvány, a teremtés akarat"

Böszörményi Zoltán verseskötete, a Katedrális az örök télnek című, tavaly jelent meg a Kalligram Kiadónál. Kortárs szerzők és könyvek között az olvasónak nem kell túl sokat keresgélnie ahhoz, hogy a megszokottól eltérő költészetre leljen a katedrálisban, ahol a verseknek célja van: érzéseket és érzeteket szőni látvánnyá, majd a hogyannal, milyennel közelíteni meg a különböző látványelemeket.
Fülöp Gábor: Böszörményi Zoltán – Füst (Lénárd-novellák)

Fülöp Gábor: Böszörményi Zoltán – Füst (Lénárd-novellák)

Könyvbemutatóin Böszörményi Zoltán két újítást is bevezetett. Egyrészt minden résztvevőnek ingyen kötetet ad (ez ritkaság, mert az írók általában eladni szeretnék könyveiket, még a kollégáknak is), másrészt nemigen szereti a mostanában divatos „moderátorokat”.