Recenziók

Kemény Zoltán: A haza ott van, ahová magunkkal visszük

Örvényszárnyon érkezett Bukarestbe 1979-ben, s a Címjavaslatok után Kanadában találta magát, majd egy hosszú, kanyargós utat követően Aranyvillamoson Pécsre látogatott. Pozsonyban és sok más helyen is megcsapta A szerelem illata, Majorana álarcában helyzetjelentést készített a tökéletes boldogságról, majd katedrálist emelt az Örök télnek. 2014-ben pedig Majoranával a tér tenyerébe érkezett vissza. Böszörményi Zoltán József Attila-díjas alkotó kötetcímekből szőtt költői életrajza a fenti formában is összefoglalható, de minden egyszerűsítés csalás, akár a költészet. S ha már hazudik a költő, tegye úgy, hogy elhiggyük neki. Játssza azt, hogy ő Majorana, a rejtélyes körülmények között eltűnt atomfizikus, vagy játssza éppen azt, hogy nem ő az. Hiszen az alanyi költőknek is szükségük van olykor alakmásokra. Mint Kosztolányinak Esti Kornélra vagy Babitsnak Jónás prófétára.

Mosonyi Kata: Majorana a kritika tenyerén

Böszörményi Zoltán (József Attila-díjas költő, az Irodalmi Jelen főszerkesztője) immár tíz esztendőt szentelt annak, hogy Ettore Majorana, 20. századi olasz, fiatalon titokzatosan eltűnt atomfizikus-zseni alakját a köztudatban tartsa. Míg a felületes olvasó számára mindez jó sztorinak (egy újabb Esti Kornél-esetnek) tűnik, mikor is a költő maszkot ölt, hogy narcisztikus lényét elrejtse, mégis megmutassa önmagát, addig elgondolkodtató a szerző makacs kitartása és egy interjúban elhangzott válasza: „Majorana én vagyok. Nem nekem, neki volt szüksége rám. Tovább akart élni általam. Nem tiltakozott, amikor a nevében nyilatkoztam meg”.
Major Zsuzsa: „És… a költészet látvány, a teremtés akarat"

Major Zsuzsa: „És… a költészet látvány, a teremtés akarat"

Böszörményi Zoltán verseskötete, a Katedrális az örök télnek című, tavaly jelent meg a Kalligram Kiadónál. Kortárs szerzők és könyvek között az olvasónak nem kell túl sokat keresgélnie ahhoz, hogy a megszokottól eltérő költészetre leljen a katedrálisban, ahol a verseknek célja van: érzéseket és érzeteket szőni látvánnyá, majd a hogyannal, milyennel közelíteni meg a különböző látványelemeket.

Mieczyslaw Orski: Az európai „lágerben”

A tekintélyes lengyel irodalmi lapban, az Odrában a főszerkesztő, Mieczyslaw Orski az alábbi írásában méltatta Böszörményi Zoltán Láger című regényét, amely nemrég jelent meg Lengyelországban a neves költő és műfordító, Aleksander Nawrocki átültetésében.      
Boldogh Dezső: SZÁMVETÉS A PUSZTULÁSSAL

Boldogh Dezső: SZÁMVETÉS A PUSZTULÁSSAL

„Hercegem, a költők mind kihaltak!” – ezzel a felütéssel kezdődik Böszörményi Zoltán új kötete, a Katedrális az örök télnek, és kár tagadni, igaza van, legalábbis a versbeli logika szintjén, hiszen az utódok vagy utánzók felelőssége nem a múlt fölös csodálata, hanem mindig egy új világteremtés ígérete, amely irányt szabhat minden poétai erőfeszítésnek, legalább is a remek nyitó ballada szerint:
Varga Melinda: „A valóság vézna vásznán kokain”

Varga Melinda: „A valóság vézna vásznán kokain”

Böszörményi Zoltán legújabb – a pozsonyi Kalligram Kiadónál idén megjelent – verseskötetének már a borítója felkelti a figyelmet, nem lehet csak úgy elmenni mellette a könyvesboltban. A könyv címéhez remekül illő színes grafika – akárcsak a többi illusztráció – Részegh Botond munkája.
Payer Imre: Babonák Brazíliában

Payer Imre: Babonák Brazíliában

A kötet indítónovellája mágikus világot idéz, de azért, hogy az utána következők észelvűsége mintegy ellenpontként vonja vissza az ebbéli hitet. Ezen ingamozgás teszi többek között érdekessé a novella-füzért.
Varga Melinda: Tűzben edzett történetek

Varga Melinda: Tűzben edzett történetek

Böszörményi Zoltán legújabb, Füst – Lénárd-novellák című kötetének cselekménye Brazília eldugott kis völgyében játszódik, ám a tömör, lírai hangú, tragikus vagy éppen tragikomikus, olykor filozofikus témákat boncolgató írásokkal könnyen azonosulunk. A novellák olvasmányossága, erkölcsi konklúziója, életszerűsége maradandó élményt nyújt.

Kántás Balázs: HAZAFOGALMAK ÜTKÖZTETÉS

​​​​​​​Kemény versének beszélője számára a haza olyan, „mint egy elbutult öreg néni”, egy idős rokon, akit immár csak a külvilág iránti gyűlölet és a megkeseredettség tart életben, ugyanakkor még mindig óriási hatást gyakorol a beszélőre. Böszörményi versének üzenete szerint egyáltalán nem helyes költői magatartás „hazádtól számon kérni vérző tested”, mert az ember/költő mindig felelős saját magáért, ugyanakkor másokért is felelősséggel tartozik. 
Szőcs Henriette: A völgy

Szőcs Henriette: A völgy

Először megijedtem az alcímtől, aztán kiderült, Lénárd Sándorra utal, az orvosra, aki az ötvenes évek elején vándorolt ki Brazíliába. Az utolsó polihisztorok egyike volt, a gyógyítás mellett kitűnően zongorázott, templomban orgonált, latin nyelvű irodalmat fordított.