A világig még nem jutottam el - Interjú Böszörményi Zoltánnal

A világig még nem jutottam el - Interjú Böszörményi Zoltánnal

http://www.dkabala.com/cikkek/menza/, 2012.02.02, Nagy Gabi   Nagy Gabi: Interneten szokásos kötelező ünnepi és újévi jókívánságok mellett egyszer váltottunk néhány szót az akkor frissen megjelent könyvedről, Az éj puhatestéről. Szó nélkül küldted utánam a könyvet Tel-Avivba, aztán a Regált is. Neked nem kell elmagyaráznom, milyen érzés kapni valamit, ráadásul könyvet. Az internetes honlapodon közzétett curriculum vitae sejteti az igazságot rólad, az írásaid még közelebb engednek. Maradtak még titkaid?

Bátorligeti Mária: A félelem természetrajza irodalmi megközelítésben

Migránsokról (elvándorlókról) szól Böszörményi Zoltán Regál című regénye, mely a 82. könyvhétre jelent meg. Tematikailag rokonságot mutat a korábban megjelent két regényével (Vanda örök, Az éj puha teste).
A Napsugártól a József Attila-díjig

A Napsugártól a József Attila-díjig

Irodalmi Jelen, 2012. március 25., Boldog Zoltán Amikor a József Attila-díjasok névsora megjelent sajtóhírként, az állt a neved mellett: író, költő. A líra előbb kapott szerepet az életedben, hiszen 1979-ben jelent meg az Örvényszárnyon és 1981-ben a Címjavaslatok. A prózaíró viszont csak 2005-ben ébredezett benned. Mi motivált, hogy kipróbáld magad a prózában is?

A JÓSLAT

Ha valaki Theodosius házát keresi, nem talál rá. Mit lát az arra tévedő?  Indák szövevényét, folyondárok hálóját, narancsfák falát, a természet tobzódását. „Itt nem elbújni, ide megszökni lehet” – mondták ivócimborái, ha a cachaça felforrósította agyukat. „Ház, netán kunyhó, sehol” – nevettek, ha nagy ritkán hazakísérték. Ami abból állott, hogy végigóbégatták a völgyet, felzavarták a szunnyadó állatokat, s a madarakat égi pályára küldték: cikáztak, csapongtak a légben irányt vesztetten.