A HANGULAT VILÁGTEREMTŐ EREJE

A HANGULAT VILÁGTEREMTŐ EREJE

Mielőtt felkel a nap, a távolban szikrázó fénypontok, a szigetről menetrendszerűen távozó, behemót turistahajók nyomai a láthatár fekete tükrén. Ez már biztatást ad, hangulatot kelt, a remény sugarát küldi szemlélődésem figyelmébe, pár perc, s itt a hajnal.

A hangulat világteremtő ereje

Az utóbbi években majdnem minden húsvétot Barbadoson, a Karib-térség legtávolabbra eső szigetén töltöttem, ahol évente néhány hónapot önkéntes száműzetésben élek. Reggelente korán kelek, még a haldokló éjszaka árnyai téblábolnak a tenger felett. Mielőtt felkel a nap, a távolban szikrázó fénypontok, a szigetről menetrendszerűen távozó, behemót turistahajók nyomai a láthatár fekete tükrén. Ez már biztatást ad, hangulatot kelt, a remény sugarát küldi szemlélődésem figyelmébe, pár perc, s itt a hajnal.
BÚCSÚ BODOR PÁLTÓL

BÚCSÚ BODOR PÁLTÓL

Ez már nem játék, / a krupié elment. / Csillogó szavak, / íme a lepel, mi letakar.
MÁRAI SÁNDOR ÉS AZ IRODALMI NOBEL-DÍJ

MÁRAI SÁNDOR ÉS AZ IRODALMI NOBEL-DÍJ

Nem ragadtam volna tollat, ha Márai naplóit olvasva eszembe nem jut az a lázas izgatottság, amellyel az egykor Torontóban élő Faludy György irodalmi Nobel-díját rebesgették. „Hallottad, Faludyt felterjesztették! Meg kell kapnia. Ha van igazság a földön, idén az övé lesz a Nobel.”