Próza

A TÉL

Három napja szinte megállás nélkül esett a hó. Az utakra vastag rétegben taposták rá az arra haladók.
Az éj puha teste (részlet)

Az éj puha teste (részlet)

„Hogyhogy eddig nem figyeltem fel rá?” – korholta magát, s lehajolt a barna fedelű könyvecskéért. Szórakozottan nyitotta ki. Nina kézírását első pillantásra felismerte. Elhomályosodott előtte a szoba.

Vágyakozás

Az öreg csak nagy későn szólalt meg, akkor is, mintha csak magának mondaná – Eredj, fiam, menj ki az útra, aztán nézz a völgy felé, nemsokára érkezik a vonat. Ha meglátod az anyádat, megengedem, hogy elébe szaladj.
Az éj puha teste (regényrészlet)

Az éj puha teste (regényrészlet)

Tamás kiválónak ítélte a repülőn felszolgált vacsorát. Talán túl sok is volt, gondolta, de a málnaízes desszertet azért még elfogyasztotta. Számítása szerint még négy óra volt hátra az utazásból. Ki lehet bírni, bátorította magát. Valamivel nyugodtabb volt. A szívét szorongató feszültség kissé alábbhagyott. Csak érkezzen meg épségben, aztán jöjjön, aminek jönnie kell, vélekedett, s hátradőlt székében. Könyve után nyúlt, kinyitotta a jelzésnél és olvasni kezdett.