Vers

Szürke nyári ég

Kedvelt szavaimban magamban viszlek, / tervezek veled nyarat, új ölelést, / vselymek ragyognak, a fény is felszisszen, / ha szomjas ajkam lángoló ölbe ért.
Nyomunkban a csönd geometriája szűköl

Manolita Dragomir-Filimonescu: Nyomunkban a csönd geometriája szűköl

Traduite par/Fordította: Böszörményi Zoltán
EGY ÁLOM ALKATRÉSZEI

EGY ÁLOM ALKATRÉSZEI

Sóvárgásból teremtettünk. / Ha letagadjuk a bennünk bujdosó félelmet, / átüt sárguló bőrünkön a kór.
MEGMARADNI

MEGMARADNI

Az éjszaka rongyai parázslanak / a fák csupasz ágai között, / rozsdálló levelet lenget a szél.
AZ IRGALOM ELLIPSZISE

AZ IRGALOM ELLIPSZISE

nem azt gondolta amit gondolni kellett / (felfeszítették a csillagok az eget mint konzervet)
ARAD CSILLAGVÁRÁBAN DAMJANICH HALLGAT

ARAD CSILLAGVÁRÁBAN DAMJANICH HALLGAT

Merész álom, metafora a szabadság, / színével, illatával magához láncol.
DE OMNI RE SCIBILI

DE OMNI RE SCIBILI

Lágy hullámokba veti magát / az új esztendő első pillanata.

A SZAMÓCAILLATÚ LÉNYEG KERESÉSE

Várost épít, híreket hoz messzi galaxisok, / az örvénylő fények honából, / fészket rak a szellem forró ölében, / megtermékenyíti a valóságot, / azt, hogy vagyunk?
A LÉPÉS IKONOGRÁFIÁJA

A LÉPÉS IKONOGRÁFIÁJA

ha a vers csak belső létezés / társadalmi ténye és tárgya / bódító tömény realitás / nézzétek el a költőnek / hogy az álom utcáin / nyitott szemmel jár

ÉS MINDENÜTT A PÉNZ

A nyár tűzhelyénél melegszünk. / Nem számít hányszor tesszük még. Fontos, / mások is hozzáférjenek a tűzhöz.